Tör­té­ne­ti­leg hi­te­le­sek-e az evan­gé­li­u­mok?

- Az evan­gé­li­u­mok nyo­ma­it, idé­ze­te­it, gon­do­la­ta­it meg­ta­lál­juk már az I. szá­zad ke­resz­tény író­i­nál.
- A ré­gé­szet azt iga­zol­ja, hogy a Szent­írás a II. sz. kö­ze­pén már el­ter­jedt az egész Ró­ma­i Bi­ro­da­lom­ban: Egyip­tom­tól Ró­má­ig és Kis-Ázsi­á­tól Gal­li­á­ig. Te­hát ak­kor jó­val előbb kel­lett íród­nia.

- Az ása­tá­sok foly­tán elő­ke­rült le­le­tek bi­zo­nyít­ják, hogy az evan­gé­li­u­mo­kat olyan em­be­rek ír­ták, akik Jé­zus­nak kor­tár­sa­i vol­tak és pon­to­san is­mer­ték Zsi­dó­or­szá­got. Elő­ke­rült sok olyan he­lyi­ség és épü­let, ame­lyek­ről az evan­gé­lis­ták ír­nak. Pél­dá­ul Jé­zus szü­le­té­sé­nek bar­lang­ja Bet­le­hem­ben, Má­ri­a háza Ná­z­á­ret­ben, a Gol­go­ta szik­lá­ja és Jé­zus sír­ja, vagy a Be­tez­da-für­dő Je­ru­zsá­lem­ben (Jn 5,2k). Az ása­tá­sok ki­de­rí­tet­ték, hogy Jé­zus éle­té­nek e szent he­lye­in már az I. sz. for­du­ló­ján Jézust istenként tisz­tel­ték. Fel­tár­ták azo­kat a po­gány­ko­ri temp­lo­mo­kat is, ame­lye­ket Had­ri­a­nus csá­szár épít­te­tett 135 kö­rül az em­lí­tett he­lyek­re, hogy így meg­szün­tes­se azo­kat, s ki­fe­jez­ze a po­gány is­te­nek ere­jét. Kü­lö­nös mó­don ép­pen ezek a po­gány épít­mé­nyek véd­ték meg e he­lyek ma­rad­vá­nya­it az utó­kor szá­má­ra, és igazolják, hogy Jézus életének e központi helyein már 135-ben vallásos hittel tisztelték Jézust. Az ása­tá­sok ál­tal be­i­ga­zo­ló­dott több sze­mély és ese­mény tör­té­ne­ti­sé­ge is, akik, il­let­ve ame­lyek az evan­gé­li­u­mok­ban sze­re­pel­nek. - A ró­ma­i­ak Kr. u. 70-ben el­pusz­tí­tot­ták Zsi­dó­or­szá­got és Je­ru­zsá­le­met a föl­dig rom­bol­ták. Ha az evan­gé­li­u­mok író­i 70 után él­tek vol­na, nem is­mer­het­ték vol­na ily pon­to­san a zsi­dó­or­szá­gi és je­ru­zsá­le­mi vi­szo­nyo­kat és he­lye­ket. (Hogy mi­lyen meg­döb­ben­tő­en iga­zol­ják az ása­tá­sok a Szent­írást, er­ről sok köny­vet ír­tak. Ma­gya­rul is ol­vas­ha­tod pl. G. Kroll: Jé­zus nyo­má­ban c. iz­gal­mas tu­do­má­nyos mű­vét. - Bp. 1982. SZIT)

- A ko­ra­i ke­resz­tény­ség hi­tét az evan­gé­li­u­mo­kon és a ko­ra­be­li írá­so­kon kí­vül ta­nú­sít­ják a ka­ta­kom­bák­ban ta­lál­ha­tó - II-III. szá­za­di - fel­ira­tok és fest­mé­nyek is. (Ezek iga­zol­ják, hogy a ke­resz­tény hit nem év­szá­za­dok múl­tán - mí­to­szok mód­já­ra - ala­kult ki.)