III. rész


Jé­zus kö­zénk jön - és él­ni ta­nít


Ki ez az Em­ber?


Számos hazai és külföldi fo­lyó­i­rat in­té­zett kör­kér­dést ne­ves sze­mé­lyi­sé­gek­hez, írók­hoz, mű­vé­szek­hez, fi­lo­zó­fu­sok­hoz, ku­ta­tók­hoz: “Ki ne­kem Jé­zus Krisz­tus?” cím­mel. A vá­la­szok - a nem hí­vő­ké is - mély tisz­te­let­tel ír­tak Jé­zus­ról. So­kan pe­dig azt val­lot­ták, amit a Vigília egyik számában We­ö­res Sán­dor vagy Vas Ist­ván köl­tő: hogy “szá­mom­ra csak egy em­ber lé­te­zik: Jé­zus ... Az élet­nek Jé­zus sze­mé­lye ad ér­tel­met, jo­go­sult­sá­got és re­ményt.”
A vi­lág­tör­té­ne­lem­nek nem volt még egy olyan sze­mé­lyi­sé­ge, mint Jé­zus; aki­ről annyit be­szél­tek, aki­nek annyi em­lé­ket - írást, ké­pet, temp­lo­mot - szen­tel­tek, aki­ért annyi­an éle­tü­ket ad­ták...

Ki ez az Em­ber?

A ró­ma­i­ak ál­tal meg­ve­tett kis zsi­dó pro­vin­ci­á­ból szár­ma­zott, a rab­szol­gák ha­lá­lá­val halt meg, kö­ve­tő­i mé­gis el­ter­jed­tek az egész Ró­ma­i Bi­ro­da­lom­ban, majd azó­ta az egész vi­lá­gon.
Ke­reszt­re fe­szí­tet­ték, de kö­ve­tő­i azt ál­lít­ják ró­la, hogy fel­tá­madt és él.
Ta­ní­tá­sát so­kan két­ség­be von­ták, tá­mad­ták - s 2000 év óta mé­gis mil­li­ók és mil­li­ók kö­ve­tik.
A fa­ri­ze­u­sok, majd Né­ró (64 k.), De­ci­us (250 k.) és Di­oc­le­ti­a­nus (303 k.) csá­szá­rok óta töb­ben el­ter­vez­ték, hogy ki­irt­ják a Krisz­tus-hi­tet vagy meg­sem­mi­sí­tik az egy­há­zat. Ezt akar­ta Na­pó­le­on, Hit­ler és Lenin meg Sztálin is. - De mind­annyi­an meg­hal­tak, a ke­resz­tény­ség pe­dig él. És ne­héz ko­rok után min­dig új­ra vi­rág­zás­nak in­dul.

Ki ez az Em­ber, aki kö­ve­tő­i sze­rint vá­laszt adott az élet meg­old­ha­tat­lan­nak tar­tott kér­dé­se­i­re, s ily mó­don el­hoz­ta az iga­zi örö­möt a vi­lág­ba?

Ki ez az Em­ber? Bölcs ta­ní­tó volt, vagy for­ra­dal­már? Vagy is­te­ni kül­dött? Mi az új­don­sá­ga? És mi a tit­ka ta­ní­tá­sá­nak, amellyel a vi­lág­tör­té­ne­lem leg­szé­le­sebb kö­rű moz­gal­má­nak el­in­dí­tó­ja lett?