III. rész



14. fejezet


A sikeres élet titka


I. Bizonyosság a bizonytalanságban


- Ábrahám kényelmesen élt hazájában. Egyszerre hallotta lelkében Isten hívását. “Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából, arra a földre, amelyet majd megmutatok neked. Akkor megáldalak és naggyá teszem nevedet.” (Ter 12,2) - Ábrahám előtt bizonyára elsötétült a világ: Itthagyni mindent? Hazáját, földjét, rokonságát? S elindulni a bizonytalanba? - De a Szentírás leírja, hogy Ábrahámon valami hatalmas biztonság vett erőt... Elindult. S ezzel egy új korszak kezdődött az emberiség történelmében. (vö. Róm 4,1k)
- Szűz Máriához belépett az angyal: “Üdvözlégy... Gyermeket fogansz és fiút szülsz. A Magasságbeli Fiának fogják hívni..., és országának nem lesz vége”. - Mária nem értette a szavakat. Hiszen ő máshogy tervezte életét. És meg is ijedt: Hogy ő legyen a Megváltó anyja? Képes lesz vállalni ezt a hatalmas küldetést? - De Márián is valami különös biztonság vett erőt: “Az Úr szolgáló leánya vagyok. Teljesedjék be rajtam szavad” - válaszolta. Mária ily módon lett Jézus anyja. (Lk 1,26k)
- A nyolcadik osztályban mindenki feszült és ideges volt. Dolgozatírás előtt állnak. Ettől függnek az év végi jegyek. Egyesek számára pedig a továbbtanulás... Csak három hittanos volt egészen nyugodt: Reggel arról beszélgettek egymással, hogy a hívőnek semmi baja nem történhet, mert Isten terve teljesedik életében. Ez erőt adott nekik arra, hogy ne izguljanak, hanem próbálják megnyugtatni legidegesebb társaikat is.
Honnan merítik a hívők biztonságukat? És hogy lehet ezt elsajátítani?

II. “Legyen meg a Te akaratod!” (Mt 6,10)


1. Nem a magam akaratát keresem

A keresztény ember életének alapvető biztonsága, hogy Isten atyai módon gondot visel rá. Ezt a biztonságot Jézustól tanultuk, általa nyertük el.
Jézus úgy beszélt Istenről, mint a Fiú a szerető Atyjáról. Mindig rábízta magát az Atya vezetésére: Azt mondta, hogy Ő nem azért jött, hogy a maga akaratát keresse, hanem az Atyáét. (Jn 5,30) Egész életét az Atya iránti gyermeki bizalom hatotta át. S erre hívta meg követőit is. (vö. Mt 18,3)
Akik megismerték Isten szeretetét és hisznek benne, azok tudják, hogy ez a bizalom a legnagyobb öröm és szabadság forrása.
- Jézus lehetett volna csodagyerek. De ő harminc évig csendes életet élt Názáretben. Mert ez volt Isten akarata. Tehát ez volt a legtökéletesebb.
- Az Olajfák hegyén, elfogatása éjszakáján mint ember, visszaborzadt a rá váró szenvedéstől. “Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely” - kérte. De rögtön hozzáfűzte: “De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan Te”. (Mt 26,39).
- S a kereszten a legnagyobb szenvedésben felkiáltott: “Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”(Mt 27,46) - De azután a gyermek végső átadásával mondta ki: “Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet”. (Lk 23,46)
Isten terve így teljesülhetett Jézus életében. “Engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig, ezért Isten felmagasztalta Őt ”- mondja Pál apostol (Fil 2,8). - Így lett életének beteljesülése: a feltámadás.

2. “Aki teljesíti Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám!”

Jézus egy alkalommal tanított. Valaki jelezte neki: “Anyád és rokonaid kint állnak és beszélni szeretnének veled. De ő így válaszolt: Ki az én anyám és kik az én testvéreim? Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám”. (Mt 12,50)
Tehát én is “Jézus testvére és anyja” lehetek? Igen. Szűz Mária azért lett testileg is Jézus anyja, azért adhatta Jézust a világnak, mert tette Isten akaratát. - Istennek velünk is csodálatos terve van. Terve az, hogy hasonlóvá legyünk Jézus anyjához: hogy maga Jézus éljen bennünk, “hogy hasonlókká váljunk Fia képmásához”. (Róm 8,29) Ennek feltétele csupán az, hogy tegyük az Atya akaratát. (Jn 14,23)
Jézus megígérte, hogy aki hisz benne - s rábízza magát az Atya vezetésére, mint Ő -, abban Ő fog élni. S az ugyanolyan nagy tetteket fog végbevinni, mint Ő. (Jn 14,12; Mk 16,17). A szentek és az igazi keresztények élete igazolja, hogy Jézusnak ez az ígérete megvalósul. A miénkben is megvalósulhat.

3. A sikeres élet titka

Vágysz igazán sikeres életre? Szeretnél nagyot tenni? Olyat, ami maradandó? - Sokan úgy vélik, hogy a sikeres ember az, akit szeretnek, akit csodálnak, akinek sok pénze, nagy tudása van, aki tekintélyes stb. Ezek az emberek azt hiszik, hogy az élet egyetlen célja ilyen sikerek elérése. És sokan közülük el vannak keseredve, mert tudják, hogy ők már sohasem lesznek a legokosabbak, a leghíresebbek, a leggazdagabbak.

 A keresztény ember tud egy titkot. Tudja, hogy lehet valaki szép vagy csúnya, jó vagy rossz tanuló, ügyes vagy ügyetlen, szegény vagy gazdag, egészséges vagy beteges: Isten szereti őt, és csodálatos tervet készített róla: Ő maga akar élni, kibontakozni benne. És tudja, hogy Isten mindent úgy rendez, hogy az Ő legszebb terve megvalósulhasson. Csak annyit kíván (de hisz ez nem is volna lehetséges másképpen), hogy tegyük meg akaratát, amely a rólunk való isteni terv teljesülését szolgálja.
A keresztény életnek tehát egyetlen célja van: hogy valóra váltsa az isteni tervet, hogy teljesítse Isten akaratát.
A keresztény ember így az élet eseményeit nem véletlennek vagy balsorsnak tartja, hanem a jóságos Atya vezetését fedezi fel bennük. Ezért örömmel mondja: “Legyen meg a Te akaratod.”
Az igazi keresztény számára így egy új élet, egy izgalmas kaland kezdődik: megvalósítani Isten tervét. Izgalmas vállalkozás ez: mert nem tudja előre, hogy mi vár rá élete során. De mégis örvendetes, mert biztosan tudja, hogy Isten szép terve megvalósul életében, ha ő szeretetben él.
A keresztény tehát nemcsak elfogadja Isten akaratát, hanem szereti azt. Úgy is mondhatjuk: aki szereti Istent, az szereti Isten akaratát. Mert tudja, hogy Isten minden eseményt gondosan az ő számára készített.
Isten szép terve valósul akkor is, ha Isten akarata teljességgel eltérni látszik a mi elgondolásunktól. A hívő keresztény ilyenkor sem szomorú belenyugvással mondja ki, hogy “Legyen meg a Te akaratod”, hanem a gyermek biztonságával. (vö. Mt 18,3)

4. Ki mutatja meg nekünk Isten akaratát?

a) Egyes esetekben nyilvánvalóan tudjuk, hogy mi Isten akarata:
- Isten akarata nyilvánvalóan kifejeződik számunkra a Szentírásban (amelyet az Egyház ad kezünkbe): Isten első akarata az, hogy szeressük Istent és embertársainkat. (MTörv 6,5k; Mk 12,30) Ha ezt minden körülmények között megtesszük, akkor bizonyosan megvalósítjuk Isten tervét.
- Isten akaratát jelzik adottságaink, képességeink és életünk tőlünk független és megváltoztathatatlan körülményei: (pl. hogy kik a szüleink, milyen az egészségi állapotunk stb.). Ilyen körülmények közt kell szeretetben élnünk.
- Isten akaratát jelezhetik szüleink és elöljáróink (amíg nem kívánnak olyat, ami Isten parancsával ellenkezik).
- Isten akaratát fejezik ki az ún. állapotbeli kötelességeink: A tanuló számára Isten akarata a tanulás; a dolgozó számára az, hogy becsülettel dolgozzék; a gyermek számára, hogy szeresse szüleit stb.

b) Más esetekben választanunk kell két vagy több lehetőség közül, vagy egy váratlan helyzetben kell döntenünk, hogy itt mi Isten akarata. E választásokban lelkiismeretünket, illetve Isten lelkünkben szóló hangját kell követnünk. Súlyos esetekben pedig ki kell kérnünk lelkivezetőnk tanácsát.
Ha például egy tanuló iskolába vagy misére menet találkozik valakivel, aki segítségre szorul, neki kell eldöntenie, hogy most mi Isten akarata. Esetleg az, hogy az iskolába vagy misére menés helyett segítsen. Nem elég tehát kötelességeinket pontosan elvégezni: észre kell venni, hogy egy váratlan helyzetben Isten, illetve a szeretet mit kíván tőlünk.
- Viszont az sem Isten akaratát teszi, aki folyton másoknak segít, de állapotbeli kötelességeit súlyosan elhanyagolja.
A lelkiismeretről és Isten lelkünkben szóló hangjáról a 15. leckében szólunk. - Lelkiismeretünk formálására Jézus az egyházat rendelte, hogy útmutatásaival fogalmazza meg számunkra Isten akaratát. (Lk 10,16) - Bizonytalanságainkban Isten lelkivezetőket állított mellénk, akik tanácsukkal segítségünkre vannak, hogy felismerjük, miként teljesíthetjük Isten rólunk alkotott tervét.

III. Ma sikeres életet élhetsz!


Talán észrevetted, hogy könyvünkben új részhez érkeztünk. Az 1-12. leckék akkor is tartalmaztak valamilyen érdekes mondanivalót számodra, ha kevésbé próbáltad volna megvalósítani mindazt, amit különösen a leckék III. pontjai javasoltak.
A 13. és utána következő leckék közül soknak jelentőségét teljességgel csak úgy értheted meg, ha megpróbálod élni azokat. Ez nem rendkívüli. Hiszen maguk Jézus meg az apostolok sem elsősorban elméletre vagy vallási adatokra tanították övéiket, hanem az isteni életre. S a Szentírás hangsúlyozza, hogy Istent csak az ismeri meg, aki Jézus útmutatása szerint él. (vö. Jn 14,21; 1 Kor 2,11-15; Mt 7,24k)
Van mindebben mégis bizonyos újdonság. Először is azért, mert a hitoktatás nem minden korban fektetett egyenlő súlyt az életre. Az elmúlt időszakban gyakran inkább ismeretközlés volt. Másodszor, mert az utóbbi évszázadok egy egyoldalú szemléletből fakadóan a Szentírás több lényegi tanítását a hittanórán sem merték világosan megfogalmazni; pl. - azt, ami ennek a leckének is anyaga, hogy minden keresztény a Jézussal egyesülő életre van híva. Ebből értsd meg, mi az oka annak, hogy sok keresztényt ismersz (talán rokonságodban is), akik minderről keveset hallottak, vagy azt netán túlzásnak, szenteskedésnek tartják. Mert számukra a kereszténység inkább csak ismereteket, parancsokat, formákat jelentett és nem életet. Mert sohasem élték át igazán, hogy a keresztény hit nemcsak elmélet, hanem életalakító valóság. (S ezért hitük gyakran csak homokra épült és nem sziklára. - Lk 6,46 k) - Annál nagyobb örömmel hallhatod, hogy - különösen a II. vatikáni zsinat óta - az egyház újra ráébred, hogy minden kereszténynek hivatása isteni hivatás, hogy a Szentírás minden kereszténynek szól, hogy a hitoktatás célja - ahogy egy pápai okirat mondja -, hogy elvezessen a Krisztussal egyesülő életre és arra, hogy a hittanuló “napról napra egyre inkább úgy gondolkozzék mint Ő, úgy ítéljen, úgy cselekedjen, ahogy Krisztus parancsai követelik”. (Cathechesi tradendae 20)
Ebben az örömben tanulmányozd tehát a könyv következő részeit, s ilyen felelősséggel törekedj életedben megvalósítani Jézusnak azokat az útmutatásait, amelyekkel egy-egy rész foglalkozik. Így tudod magadévá tenni Jézus tanításait (és például ezt a leckét is).
Istennek minden napodról az a terve, hogy szép legyen; hogy Isten éljen életedben, s az Ő jóságát sugározd!

- Ezentúl tehát ne úgy indulj reggel, hogy mindenáron azt akarod elérni, hogy jól felelj, hogy mindenki megdicsérjen, hogy teljesüljön a te terved a mai napról. Természetesen tanulj becsülettel, és légy rendes. De ha nem sikerül a felelés, ha félreértenek és kinevetnek, s ha egyáltalán semmi nem teljesül abból, amit elterveztél - ne szomorodj el...
Reggelente - és most azonnal - az legyen a legerősebb elhatározásod: ma minden körülmények között Isten akaratát akarod tenni: szeretni akarsz, bármi is ér! Légy biztos benne, így éled a legsikeresebb életet! Mert így Isten terve teljesül benned. Így Ő maga él benned.

Összefoglalás


38. Mi Isten terve rólunk?
Isten terve rólunk az, hogy Jézus éljen bennünk.

39. Mi Isten akarata számunkra?
Isten akarata számunkra az, hogy szeressük Istent és szeressük embertársunkat.

40. Ki mutatja meg nekünk Isten akaratát?
Isten akaratát lelkiismeretünk, a Szentírás és az Egyház mutatja meg nekünk.

41. Mit kell tennük, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy mi Isten akarata?
Ha bizonytalanok vagyunk, hogy mi Isten akarata, figyelnünk kell Isten lelkünkben szóló hangjára, a Szentírásra és az Egyház útmutatására. Ha mégsem tudunk dönteni, ki kell kérnünk lelkivezetőnk tanácsát.

Válaszolj!


1. Jézus életének mely eseményeiből látod, hogy számára Isten akarata volt a legfontosabb?
2. Mit jelent: “Aki teljesíti Isten akaratát... az anyám”?
3. Miért tudja a keresztény örömmel vállalni az élet sikertelenségeit is?
4. Miért mondhatjuk, hogy “aki szereti Istent, szereti Isten akaratát”?

Feladat


Reggelente örömmel gondolj arra, hogy ma sikeres életet élhetsz! És határozd el, hogy ma minden körülmények között Isten akaratát teszed: próbálsz örömet szerezni másoknak. - Esténként vizsgáld meg magad, sikerült-e reggeli elhatározásod!

Beszéljük meg!


Figyeljük meg a Napot és sugarait. A Nap jelképe lehet az isteni akaratnak, Istennek. A sugarak pedig az egyesekre vonatkozó isteni akaratot jelentik. Haladj a Nap felé a te sugarad fényében. Ez a sugár egészen más, mint a többi. Teljesítsd azt a csodálatos, különleges tervet, amelyet Isten rólad készített! Minél jobban közelednek a sugarak a naphoz, annál jobban közelednek egymáshoz is. Mi is minél jobban közeledünk Istenhez, az isteni akarat egyre tökéletesebb teljesítése által, annál jobban közeledünk egymáshoz. (vö. Jn 17,20k)