VIII. rész



45. rész

Minden életpálya hivatás lehet


I. Hivatásuk a szeretet volt


- 1931-ben halt meg Battyhány-Strattmann László herceg, hírneves szemorvos, akadémikus, a szegények barátja. Halálos ágyát felesége és 11 gyermeke vette körül imádkozva, meg egy nem hívő orvos. Amikor a halál beállt, felesége így szólt: “Gyerekek, a papi a jó Istennél van.” - S az orvos térdre borulva felkiáltott: “Egy szent hagyott itt bennünket”. (Boldoggá avatása folyamatban van.)
Battyhány nem csodagyereknek és nem szentnek indult. A gimnáziumban kétszer is megbukott, érettségi előtt pedig eltanácsolták az iskolából. Egyszer csak mégis fölfedezi, hogy Istennek terve van minden emberrel, vele is. Elkezdi imádkozva keresni hivatását. Így világosodik meg előtte, hogy az embereket kell szolgálnia. Elvégzi az orvosi egyetemet és köpcsényi kastélyát 120 ágyas kórházzá alakítja. Később szemészi és sebészi képesítést szerez, mert ennek látja égető hiányát. Majd körmendi kastélyából is kórházat csinál. Vagyonát a szegényekre, betegekre költi. Szaktudása közismert, ezért egyetemi tanárnak hívják. De ő nem fogadja el, mert úgy véli, elvonná a szegények szolgálatától. Sokat dolgozik, de az imára mindig van ideje. Minden reggel elmélkedik, szentmisére megy, áldozik. 20.000 szemműtétet végez, műtétjei előtt mindig bensőségesen imádkozik. Egész életében Isten tervének megvalósítására, embertársainak szolgálatára törekszik.

- A nagy keresztények életében közismert a hivatásválasztásnak ez a módja: imádkozva keresik, mi róluk Isten terve, hol tudják leginkább szolgálni embertársaikat. - Sok szerzetesrend született ebből a szemléletből. - Évszázadokon át nem volt, aki gondozza a betegeket. Megszülettek a beteggondozó rendek. (És korról korra újra születtek az igénynek megfelelően.) - Ki kell szabadítani a rabszolgákat?... Létrejött a rabszolgakiváltók rendje. - Isten igéjére éhezik a nép: prédikáló közösségek jönnek létre. - Tanítani kell az ifjúságot? Megalakulnak a tanítórendek. (Így alapítja pl. Kalazanci Sz. József (+1648) a hazánkban is működő “kegyes tanítórendet” - a piaristákat.)

- S még egy különös dolog tűnik fel, ha az Egyház nagyjaival ismerkedünk. Mindenfajta ember van köztük. Nemcsak hercegek és orvosok, okosok és előkelők. Ellenkezőleg. Vannak köztük gyenge tehetségűek, akik végigbukdácsolták az iskolákat és testileg gyengék, nyomorékok. Vannak, akik egész életükben nem jutottak a takarításnál vagy a kapusságnál magasabb beosztásba. - Az Egyház mégis nagyjai között tiszteli őket. S úgy állítja elénk alakjukat, mint követendő példát. (Vö. 57. rész 1).
Hogy lehet példaképünk egy rossz tanuló, egy ügyetlen, egy nem sokra jutott ember, egy nyomorék? Egyáltalán mi a kereszténység véleménye a hivatásokról, a sikeres pályaválasztásról, a sikeres életről?

II. “Éljetek méltón hivatástokhoz” (Ef 4,1)


Akár sejted már mi szeretnél lenni, akár nem, előbb-utóbb pályát kell választanod. Mit tud mondani neked a kereszténység a pályaválasztás, a helyes életvitel kérdésében?

1. A keresztény hivatás

a) A hivatás
Különbséget szoktunk tenni “pálya” és “hivatás” között. Ennek oka, hogy vannak sajátos feladatok, életpályák, amelyek nagy rátermettséget, elkötelezettséget kívánnak (pl. a pedagógusi, papi, orvosi). Hivatásról általában olyankor beszélünk, ha valaki 1. nagy odaadást kívánó pályára lép vagy feladatot vállal, 2. s ezt azért teszi, mert késztetést, “hivatást” érez arra, hogy ezen a pályán vagy e feladat teljesítésével embertársait szolgálja. (Nem nevezzük tehát hivatásnak, ha valaki pl. a pénz kedvéért lesz orvos.)

A keresztény szemlélet szerint minden embernek van hivatása. 1. Minden ember előtt egy nagy odaadást kívánó feladat áll: keresni az igazságot és azt követni: szolgálni embertársait és a társadalmat. 2. és lelke mélyén minden ember érzi is a hívást e nagy cél teljesítésére.

A keresztény élethivatás: - 1. A keresztény előtt a legnagyobb elkötelezettséget kívánó feladat áll: hogy egyesüljön Istennel; Isten örömét, magát Istent hordozza a világban: és ily módon eljusson az örök életre. - 2. Az igazi keresztény érzi a Szentlélek késztetését e feladat teljesítésére. (Keresztény életének legbensőbb lényege és célja ez.)

b) Hivatás és isteni terv
Úgy is mondhatjuk: a keresztény ember hivatása - megvalósítani, amit Isten elgondolt róla. - Isten csodálatos tervet készített életünkről. A lehető legszebbet és személyünkre szabottat. Tökéletesebbet nem tehetnénk, mint hogy e tervet teljesítsük.
Mi az a csodálatos terv, amelyet módunkban áll teljesíteni? - Hogy Jézus éljen és kibontakozzék bennünk. Hogy Jézust vigyük az emberek közé. És hogy ily módon eljussunk a mennybe.
Hogyan tudjuk megvalósítani ezt a tervet? - Úgy, hogy először Istent (a végtelen Szeretetet és Igazságot) választjuk életünk ideáljának. Nem akarunk mást, csak az Ő akaratát tenni, az Ő tervét megvalósítani. - És mi az Ő akarata? - Az, hogy szeressük és szolgáljuk embertársainkat. - Aki szeret, abban Isten él. Az Istent hordozza a világban. S az Isten vezeti a Terv megvalósulása felé. Annak Ő kinyilatkoztatja a helyes utat (Jn 14,21).
A keresztény tehát így választ pályát.

2. Pályaválasztás

Általában mitől függ, hogy az ember milyen életpályát választ? - Természetesen nagy mértékben adottságaitól. De döntő módon attól is, hogy mit tart élete céljának, mit tart “sikeres” életnek, mit tart értékes pályának. Állítsuk egymás mellé e kérdésben az elterjedt felfogást, illetve a kereszténység véleményét.

a) Egy elterjedt elképzelés
- Az ember célja (az élet sikere): a pénz, tekintély, kényelem.
- Az életpályák (munkakörök) értéke: attól függ, hogy melyik biztosít több pénzt, tekintélyt, kényelmet.
- A pályaválasztás meghatározója: képességeimmel hol tudok több pénzhez, tekintélyhez, kényelemhez jutni.
Ez a szemlélet gyökerében hibás. - Mert alapja az önzés. Nem szerepelnek benne az embertársak, a társadalom szükségletei, csak az egyéni érdekek. Mert eszerint vannak alacsonyabb és magasabb rangú, értékű hivatások és emberek. Illetve egy hivatás (egy ember) értékét az határozza meg, hogy mennyire biztosítja a pénzt, a tekintélyt, a kényelmet. (Gondold meg, hogyan rangsorolja sok ember a különböző pályákat. Láthatod, hogy vannak “előkelő” és lebecsült foglalkozások!)

b) A keresztény felfogás
- Az ember célja (az élet sikere): hogy szeresse Istent és embertársát; hogy ezáltal egyesüljön Istennel (Istent adja a világnak); s így eljusson az örök életre.
- Az életpályák (munkakörök) értéke egyenlő. Hiszen minden munkakörben van mód a keresztény hivatás betöltésére, Isten és ember szeretetére.
- A pályaválasztás meghatározója: képességeimmel, adottságaimmal hol tudom jól megvalósítani keresztény hivatásomat; hol tudom jól szolgálni Istent és embertársaimat (vö. Mk 10,44).

A keresztény nem annyira pályát “választ”, inkább figyeli, hogy mire hívja őt Isten, hogy miként teljesítheti Isten rá vonatkozó tervét. Így pályaválasztása is része hivatásának: Hiszen 1. ezzel is Isten nagy tervét teljesíti embertársai szolgálatára, 2. és Isten “hívására” választ pályát, (vagy Istenre figyelve ellenőrzi, hogy korábbi pályaválasztása helyes-e?)
Ez a szemlélet önzetlen és társadalmat építő. A hivatásválasztást döntően befolyásolják az embertársak, illetve a társadalom szükségletei. (Ez a szemlélet rokon a nem keresztény humanista emberekével. - Sajnos sok “keresztény” sem eszerint él és választ pályát.)
E szemléletben a hivatások, az emberek egyenlőek. Szent Pál hasonlata szerint az Egyház - és az emberiség - olyan, mint egy test, amelynek sok tagja van. A tagok rendeltetése különböző, de mindre szükség van, mind egyenlő. (1 Kor 12-28). - A keresztény Isten tervének megvalósulását látja abban is, hogy a különböző pályák és hivatások kiegészítik egymást a társadalomban.

3. A keresztény életrend

Sokan azt hiszik, hogy az ember célja az, hogy minél többet dolgozzék, tanuljon. S a végén belebetegszik, vagy nem marad ideje más fontos feladatokra. A keresztény tudja, az a hivatása, hogy Isten tervét teljesítse. Így egyesül Istennel, így tudja Őt adni a világnak.
Keresztény fiatal számára felemelő tudat, hogy nem kell várnia tanulmányai befejezéséig arra, hogy hivatását teljesíthesse. Hiszen már most teljes értékű keresztény lehet: hordozhatja Jézus örömét, magát Jézust. - De csak akkor, ha Isten akaratát teszi. Ha Isten terve szerint harmonikusan osztja be idejét: időt biztosít mindarra, ami emberi és keresztény kibontakozásához szükséges. Ugyanígy pótolhatatlanul fontos egy egészséges “életrend” a felnőttek számára is:

a) Első feladatként helyet kell biztosítani a lelki élet számára. Hiszen legfőbb célja a Jézussal egyesülő élet. Ezáltal tud leginkább szolgálni az embereknek is. - Nem mulasztja el tehát a napi imát (reggel és este legalább 5-10 perc) és a szentségek rendszeres vételét. Foglalkozik a “hittannal” a hittanórán és olvasmányokban, amelyek erősítik hitét és alkalmassá teszik őt arra, hogy válaszoljon azoknak, akik megkérdezik őt hite felől (vö. 1 Pt 3,15). - És egy 13-14 éves fiatal már rendszeresen olvas Szentírást vagy lelki olvasmányt, s ezek alapján lehetőleg naponta vagy néhány naponta elmélkedik.

Az elmélkedés egyfajta imádság. Egyszerűen nekifoghatsz! Ha van 10-15 perced, ülj le csendben! Gondolj arra, hogy Isten jelen van, szeret téged, néz rád! Vele szembenézve olvass egy részletet a Szentírásból vagy ebből a hittankönyvből vagy valamilyen “lelki olvasmányból”! Lassan olvass! Figyelj arra, mit mond neked Isten az olvasott rész által. (Ha rendszeresen beosztod életed rendjébe az elmélkedést, nagy lelki hasznodra válik.)
A Szentírásból és mélyebb lelki olvasmányokból egyszerre általában csak keveset olvasunk, de mindig úgy, hogy megkérdezzük magunktól: hogyan tudjuk ezt megvalósítani, életre váltani. Vannak könnyebb vallásos olvasmányok is. Pl. a hitismereteinket bővítő könyvek, szentek életrajzai, stb. Ezeket lelki pihenésként is haszonnal olvashatjuk. (Vö. 6. rész 3.)
Láttuk már a lelki előrehaladás fontos feltételét: hogy minden gyónásban vagy rendszeres időközönként tűzzünk magunk elé egy célt, amely által mélyülünk az Isten- és emberszeretetben. (40. rész 3.)

b) Kellő időt szán a tanulásra. Ez az ő munkája, amellyel embertársai szolgálatára készül.

c) Időt biztosít a pihenésre: - a fizikai mozgásra, hiszen ez az egészséges élet feltétele; - és a szellemi pihenésre, kikapcsolódásra, amely művelődés is. De ez utóbbi téren jól körül kell néznie. Mert vannak értékes-, de vannak silány és lelkileg káros olvasmányok, filmek, szórakozások. A keresztény fiatalnak olyan szórakozást kell választania, amely építi emberi és keresztény életét.
Pl. Gondold meg, mennyi irodalmilag értékes mű van, amit hasznos volna elolvasnod, s ami pihentető is. És mennyi jó keresztény olvasmány van, amelyeket mint kereszténynek illenék ismerned. Ne olvass tehát értéktelen könyveket! Nincs időd! Mennyi időt nyernél, ha azokat a tévédarabokat, amelyek számodra haszontalanok vagy kevésbé értékesek, nem néznéd meg.

d) A keresztény közösséggel való kapcsolattartásra - hiszen életünk az Egyházba, a közösségbe gyökeredzik, abból táplálkozik (vö. 25., 34. rész).

e) A Krisztusról való tanúságtételre, az Örömhír továbbadására, a “rábízottak” lelki gondozására (elsősorban szeretetszolgálat által) (vö. 31. rész).

f) Lakása, ruhái, környezete rendben tartására, hogy mindez Isten harmóniáját, szeretetét tükrözze.

III. Készíts tervet!


Kérd a Szentlelket, mutassa meg, mi Isten terve rólad, melyik életpályát szánta neked! Kérd, hogy Ő vezessen választásodban, és ne kerüljön első helyre a pénz, a kényelem vágya! Tedd Isten akaratát: élj másokért! És Isten megmutatja utadat (Jn 14,21).
Élj már most keresztény hivatásod tudatában! Isten küldötte vagy. Egy életre, sőt egy örök életre hasznára lehetsz embertársaidnak. Ilyen felelősséggel gondold át és rendezd el időbeosztásodat, hogy segítségedre legyen Isten szerinti fejlődésedben! Csinálj konkrét tervet (az előző pont értelmében), amelyen arányosan helyet kap a lelki élet, a tanulás, a munka, a pihenés!
(A tanulásra vonatkozóan van, akinek azt kell elhatároznia, hogy többet és becsületesebben fog tanulni. Másnak viszont azt, hogy nem tartja “istenének” a tanulást, - bátran szán időt a lelki életre.)

Összefoglalás


124. Mi a keresztény ember célja?
A keresztény ember célja, hogy teljesítse Isten tervét: 1. Szeresse Istent és embertársát, 2. ezáltal egyesüljön Istennel (Őt adja a világnak), 3. és így eljusson az örök életre.

125. Mi a döntő szempont egy keresztény pályaválasztásában?
A keresztény pályaválasztásában döntő szempont, hogy képességeivel hol tudja jobban szeretni Istent és embertársait.

Válaszolj!


1. Miért mondhatjuk, hogy a keresztény élet hivatás?
2. Miért nem kell várnia a keresztény fiatalnak tanulmányai befejezéséig arra, hogy hivatását betölthesse?
3. Mire kell figyelnünk a pihenés, a szabadidő beosztásában?
4. Hogyan értékeled, ha valaki azt mondja: a sok tanulás (vagy munka) miatt nincs időm a lelki életre, imára, szentmisére?
5. Mi az elmélkedés?

Feladat


1. Tervezd meg reggeli és esti imád idejét; a vallási olvasmányok (esetleg elmélkedés) megkezdését.
2. Imádkozz naponta, hogy megtaláld élethivatásodat, és már most jól töltsd be keresztény hivatásodat.
3. Olvasd el Weöres S.: Ha majd testemre rög borul c. versét.

Tudod-e?


1. Hogy a legnagyobb magyar költőknek mennyi vallásos ihletésű versük van?
Néhány fontosabbat említünk ezek közül. Magad is megismerheted őket úgy, hogy hetente elolvasol néhányat. Vagy a hittanos csoportban szétoszthatjátok egymás közt a költőket, s órák elején vagy egy “ünnepi órán” ismertetitek egymással a legszebb verseket.

Ady Endre: Az Úr érkezése
Álmom az Isten
Hiszek hitetlenül Istenben
Imádság háború után
Karácsony
Kis karácsonyi ének

Arany János: Fiamnak

Babits Mihály: Az elbocsátott vad
Balázsolás
Eucharisztia
Jónás imája
Karácsonyi ének
Örökkék ég a felhők mögött
Pszychoanalisis Christiana
Zsoltár férfihangra
Zsoltár gyermekhangra

Balassa Bálint: Könyörgés

Berzsenyi Dániel: Fohászkodás

József Attila: A kutya
Csöndes estéli zsoltár
Istenem
Isten
Karácsony
Keresek valakit

Juhász Gyula: A halálhoz
Karácsony felé
Májusi áhitat
Szimpozion

Tóth Árpád: A bánat misztériuma
Isten oltó-kése
Krisztusképre
Őszi tájék
Új tavaszig vagy a halálig

Vajda János: Honnan és hová?

Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve

Zrínyi Miklós: Elégia

2. Melyik közismert és izgalmas könyveket illik neked, mint vallásos fiatalnak ismerned?

Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Madách Imre: Mózes
Kodolányi János: Juliánusz barát
A. Saint-Exupery: A kis herceg
F. Wiseman: Fabiola (történelmi adatokra épült érdekes regény a keresztényüldözésről)
H. Sienkiewitz: Quo vadis? (történelmi adatokra épült érdekes regény a keresztényüldözésről)
L. Wallace: Ben Hur (Izgalmas regény Jézus koráról)
F. Werfel: Halljátok az igét! (A szentírásra épülő regény Jeremiás prófétáról)
F. Werfel: Bernadett (Hiteles adatokra épülő történelmi regény Lourdesről és Bernadettről)

Egyéb értékes vallásos olvasmányok:

Salgó J.: Krisztus tanúi a történelemben
J. Earekson: Joni
M. Muggeridge: Valami nagyon szépet Istenért (vagy más könyv Teréz anyáról)
W. Hünnermann: Lángoló tűz (X. Piusz pápa izgalmas, derűs, lelket emelő életrajza)
W. Hünnermann: A száműzöttek apostola (a leprások apostolának lebilincselő,izzó életrajza)
W. Hünnermann: A világ plébánosa (XXIII. János pápa izgalmas, derűs, lelket emelő életrajza)
Battyanyi-Strattmann László valamelyik életrajza (pl. Vermes P.: Szegények hercege)
Puskely M.: Akik hittek a szeretetben (érdekes, mély életleírások)
R. Laurentin: Bernadett (történelmi adatok alapján, lelki élményt adó olvasmány
R. Laurentin: Kis sz. Terézről (vagy kis Teréz önéletrajza)
M. Winowska: Padre Pio igazi arca (Ecclesia) (Az életében már csodákat tevő - 1968-ban elhúnyt - Pio atya élete)
A bárány menyasszonya (az Auschwitzban megölt boldog Edith Stein élete)(Pécsi Kármel kiadása)
Balássy L.: A szeretet tanúja (vagy más Kaszap István életrajz)
M.A. Trapp: A Trapp család (egy család izgalmas, lelket emelő története)
Lukács I. (vagy más szerzőtől) Don Boscó élete
Regőczi I.: Isten vándora (ma is élő lelkipásztor)
R. A. Moody: Élet az élet után
E. Porter: Az élet játéka
C.S. Levis: Csűrcsavar levelei (Harmat Kiadó) (Hogyan ad egy főördög tanácsokat a keresztények félrevezetésére)
Fiataloknak a fiúk-lányok kapcsolatáról
M. Quoist: Szeress!
M. Quoist: Beszélj nekem a szerelemről!
W. Trobisch: Szerettem egy lányt
W. Trobisch: Kettesben

Elmélyültebb olvasmányok fiataloknak, felnőtteknek

Mindszenti József bíboros önéletrajza
Puskely M.: Avilai Teréz
Assisi Sz. Ferenc: Fioretti
Th. Merton: A hétlépcsős hegy
Frere Roger: Szenvedélyes várakozással (Taizéről)
L.J. Suenens: Új pünkösd (vagy: P. Gallarher Mansfield: Új pönkösd kezdete) - a katolikus karizmatikus mozgalom születéséről
Chiara Lubich: Az egység kalandja (A fokoláre mozgalomról)
B.Peyrous - H.M.Catta: Tűz és remény (Az emmánuel mozgalom születéséről)
C.d.Dalmases: Loyolai sz. Ignác (Jézus Társaság kiadása)
Th. Bovet: Felette nagy titok (jegyeseknek a házasságról)

Elmélkedési könyvek:

M. Quoist: Így élni jó
Teilhard de Chardin: Benne élünk
C. Caretto: Boldog vagy mert hittél (vagy a szerző más kötete)
Ch. Lubich: Elmélkedések
A. Grün-M.Dufner: Alulról induló lelkiség (Bencés K.)
P.J.Philippe: A Szentlélek iskolájában (Nyolc Boldogság kiadója)
P.J.Philippe: Idő Istennek (A belső ima útja) (Nyolc Boldogság kiadója)
Nagy Szt. Teréz: Önéletrajza
Kempis T.: Krisztus követése
Szalézi Szt. Ferenc: Filotea

Beszéljük meg!


A tömegkommunikációs eszközök, illetve az irodalom, egy film, egy újságcikk, egy regény észrevétlenül képes manipulálni, meggyőzni bennünket a maga (olykor nagyon is hibás) álláspontjáról. Miként tudjuk ettől megvédeni magunkat? Hogyan tudnánk folyton összevetni a látottakat - olvasottakat a keresztény szemlélettel?
A tévé annak szakemberei szerint is sok veszélyt jelent - más-más szempontból - gyermekek, fiatalok, szülők számára. Miben látod (haszna mellett) a tv veszélyét a gyermekek, a fiatalok, a szülők számára?