VIII. rész

43. rész

A világban élünk

I. A szegények védelmében...

- Misézés közben lőtték agyon terroristák A. Romerot, San Salvador érsekét (+1980). Meg kellett halnia, mert félelem nélkül felemelte hangját a hazájában uralkodó elnyomás ellen, a szegények védelmében. Ugyancsak Salvadorban 1977-79-ben a papság negyedrészét zárták börtönbe, kínozták meg vagy száműzték. Világi hívek és hitoktatók ezreit is ez a sors érte, hasonló okok miatt.

a) Láttuk már, mit tett az egyház a történelem folyamán a kultúra és tudomány ügyéért. Az egyház alapította az első kórházakat, iskolákat, évszázadokon át egyedül ő törődött a szegényekkel, elesettekkel. A múlt példája tehát önmagában is tanúsítja, hogy a kereszténység felelősséget érez az emberiségért, a társadalmi haladásért. De hasonló példákat idézhetünk a jelenből is. - Gondolnád-e pl. hogy a világon ma is 63.000 egyházi létesítmény, kórház, öregotthon, stb. áll az öregek és hátrányos helyzetűek szolgálatában? És hogy a katolikus iskoláknak a világon több, mint 30 millió növendékük van? A keresztények elkötelezett munkája azonban ott válik feltűnővé, ahol az államok, társadalmak intézményes segítsége hiányos.

 A számos példa közül említsünk néhányat:
- 1958-ban pater Pire kapta a béke Nobel-díjat. Ez a belga pap a világháború után felfigyelt a több százezernyi menekültre, rokkantra, öregre, akik táborokban, embertelen körülmények között tengették életüket, s akiknek helyzetéről nem gondoskodtak. Világméretű mozgalmat hozott létre, amelynek segítségével lakást, munkahelyet, közösséget biztosított számukra, s visszavezette őket az emberhez méltó életbe.
- 1978-ban halt meg R. Follereau (ejtsd: Follró). Ő az, aki Krisztus szeretetétől hajtva feleségével egész életét a leprások ügyének szentelte, s létrehozta a lepra elleni világmozgalmat.
- 1981-ben a nemzetközi békedíjat a francia Allegrain-házaspárnak (ejtsd: Allegren) ítélték. Ők ugyancsak hitük indítására hívtak életre egy szervezetet, rokkant gyermekek örökbefogadására.
- Wresinski atya pedig a modern világ nyomornegyedeiben élő milliók felemelése, oktatása érdekében mozgatta meg a világot és toborzott sok ezer munkatársat. 1982-ben munkásságának 25. évfordulóján az egész világon megemlékeztek róla.

b) De ott találjuk a keresztényeket a politika, illetve az emberi jogokért való küzdelem színterén is. Romero érseknek voltak elődei. Gondolj csupán arra, hány keresztény tette kockára életét a fasizmus idején a zsidók védelmében, illetve hogy Hitler és a nácizmus papok, szerzetesek ezreit vitte internálótáborba és gyilkolt meg a nácizmus elleni kiállásukért. (Vö. 25.rész/Olvasmány. 5!)
- És napjainkban sem Romero érsek az egyedüli az elnyomás elleni tiltakozásban. Dél-Amerikában és másutt ismételten zártak börtönbe püspököket, gyilkoltak le keresztény világiakat, papokat, apácákat, mert állást foglaltak az emberi szabadság és egyenlőség mellett.
E kimagasló, olykor drámai példák mellett ezer és ezer esetet idézhetnénk a hétköznapokból, amelyek mind szemléltetik, hogy az igazi keresztények felelősnek érzik magukat a világért, az emberiségért.

II. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda...” (Jn 3,16)

Isten szereti a világot. Egyszülött Fiát adta oda, hogy üdvözüljön általa a világ (Jn 3,16; vö. 1 Jn 4,9-14). Jézus követője feladatának tartja, hogy „életét adja” embertársaiért, hogy elvezesse őket a szentháromságos életre, az egyetemes testvériségre. Ebből következik, hogy 1. A keresztény arra hivatott, hogy a világban - embertársaiban - szolgálja Jézust. 2. Arra hivatott, hogy teljes elkötelezettséggel dolgozzék szűkebb hazájának - nemzetének -, 3. és tágabb hazájának - a világnak - boldogulásán.

1. A világban találkozhatunk Istennel

A nem keresztény vallások általában úgy vélik, hogy aki Istennel mélyebb kapcsolatba akar kerülni, annak el kell hagyni a világot, szerzetessé kell lennie. A világból elvonuló imádságos életre egyes emberek a kereszténységben is kapnak hivatást. De a krisztusi élet rendes útja az, hogy a világban, az emberek szolgálatában találkozzunk és egyesüljünk Istennel.
A csendben lehetséges folytonosan Istenre gondolni, folyton imádkozni. De hogyan oldható ez meg a világban, a hétköznapi életben? - a) Isten mindig jelen van. Minden dolog, minden esemény Isten ajándéka számunkra, s minden fájdalomban is találkozhatunk Vele. Ezért a keresztény mindenben felfedezheti Isten szerető vezetését, mindenben köszöntheti Őt. - Erre hív fel a Szentírás is: „Adjatok hálát mindenért.” Vagy másutt: „Akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek.” (1 Kor 10,31; Ef 5,20) - b) Jézus titokzatosan jelen van minden emberben: „Amit egynek tesztek... nekem teszitek.” (Ez lehetővé teszi a keresztény számára, hogy embertársi kapcsolataiban, munkájában, pihenésében folyton Jézussal találkozzék (vö. 18. rész).
Nyilvánvaló tehát, hogy a kereszténység nem fordít el a világ építésétől.” Hiszen az örök boldogságba is csak az juthat, aki a földön teljes szívvel szolgálja embertársait (vö. Mt 25,40 k). - Voltak ugyan olyan korok, amikor a keresztények közül sokan elfelejtették, hogy Isten országát a földön kell elkezdenünk építeni. De az emberiség szolgálatának Isten-adta feladata - amint láttuk - sohasem volt ismeretlen a keresztények előtt.

2. A keresztény felelős hazájáért

A keresztény felelős embertársaiért. Tehát elsőrangú küldetést érez ahhoz az emberi közösséghez, amelyben él.

a) Feladatának érzi, hogy legjobb képességeihez mérten közreműködjék hazájának, társadalmának (illetve lakóhelyi közösségének) szebbé és jobbá tételében. Kész együttműködni mindazokkal, akik ezért a célért dolgoznak. - Fiatal korban a tanulást, felnőtt korban munkáját odaadással végzi. Hiszen ez része az emberi közösség szolgálatának. S számára ez egyben Isten-szolgálat.

b) A keresztényt az evangéliumi szemlélet elvezeti a helyes hazafiságra. Értékeli és ápolja mindazokat a történelmi, nyelvi, kulturális, stb. értékeket, amelyekkel szűkebb közössége - hazája, illetve honfitársai - rendelkeznek. Isten-adta értékeket lát ezekben, amelyek az egész emberi közösséget is gazdagítják.
A helyes hazafisággal szemben áll a túlzott nacionalizmus vagy sovinizmus. Ez a szemlélet saját népét, annak értékeit a többieknél magasabb rendűnek mutatja be, következőleg más népeket megvet. A keresztényt hazafisága nem gátolja abban, hogy más népek, nemzetek értékeit is nagyra tartsa. Sőt Jézus parancsa értelmében meg tud bocsátani azoknak a népeknek, amelyektől esetleg saját népe fájdalmat vagy igazságtalanságot szenvedett el (Mt 5,44).
A magyar kereszténynek illik ismernie a magyar történelem, irodalom, zene, stb. vallási értékeit is. Ismerkedj meg tehát ezekkel! (Vö. pl. 45. l. Tudod-e? )

3. A keresztény felelős az emberiségért

Minden ember isteni életre hivatott. Krisztusban mindenki egyenlő. A keresztény tehát testvérnek érez minden embert. Az emberiség semmilyen fájdalma nem közömbös számára. Minden fájdalomban Jézus szenvedését fedezi fel:
minden éhezőben,
minden hátrányos helyzetűben,
minden üldözöttben.
És elutasít minden emberi egyenlőtlenséget:
minden kizsákmányolást és elnyomást,
minden háborút.

Jézus felhívása alapján is kötelezve érzi magát, hogy mellé álljon minden szenvedőnek, minden elnyomottnak (Mt 25,40).
Az Egyház sokszor felemelte szavát az emberi jogok védelmében. Elítélte az egyenlőtlenséget, elnyomást. Az Egyháznak társadalmi kérdésekkel foglalkozó nyilatkozatait „szociális enciklikáknak” hívjuk.
Miért kell oly sokat beszélni az emberiség szenvedéseiről? - Láss egy példát a sok közül: évente kb. 15 millió (naponta 40.000) gyermek hal meg éhség, rosszul tápláltság következtében a szegény országokban. Kívülük még százmilliónak nem kielégítő a táplálkozása és 200 millió nem járhat iskolába. 1990-ben 180.000 gyermek veszítette el szemevilágát, mert nem jutott hozzá a szembetegek megelőzésére szolgáló A-vitamin tablettákhoz.
Tudnod kell, hogy az egyéb nemzetközi segélyszervezetek mellett az Egyház is hatalmas összegeket gyűjt világszerte a fejlődő népek támogatására. És keresztény önkéntesek tízezrei mennek az elmaradt országokba (sokszor csekély fizetésért vagy ingyen), hogy az ottani népek felemelkedéséért dolgozzanak. (Gondolj a béke Nobel-díjas protestáns pap-orvosra A. Schweitzerre, Teréz anyára és hasonlóakra.)

III. Aki szereti Istent, szeresse embertársát

Jézus egy új, világban élő vallást alapított. Ő maga velünk maradt a világban. Vele találkozhatunk az élet minden eseményében, különösen pedig embertársainkban. - Azt tanította, hogy az emberszeretet az Isten-szeretet egyetlen útja. („Aki nem szereti embertársát, akit lát, nem szeretheti Istent sem, akit nem lát” - 1 Jn 4,20).
Lásd meg és segítsd tovább bontakozni a szépet, a jót - Jézust - embertársaidban! Támogass az iskolában és környezetedben minden jó kezdeményezést! Ne vonakodj segíteni, ha valahol szükség van rá! Tanulj embertársaid és Jézus iránti szeretetből. A tv-híradót is úgy nézd, hogy érezz magadénak minden jóakaratú törekvést hazánkban és a világban (és Jézus fájdalmát fedezd fel az emberiség minden fájdalmában)!
A keresztény lelki életben elválaszthatatlanul összetartozik az istenszeretet és emberszeretet. Csak a kettő együtt teszi lehetővé a lelki fejlődést. - Ha tehát úgy érzed, hogy nem tudod eléggé szeretni Istent vagy nem megy eléggé az imádság, ez azt jelenti, hogy jobban kell szeretned embertársaidat. (Ha szeretsz, Jézus kinyilatkoztatja magát neked - Jn 14,21) - Ha pedig nem tudod eléggé szeretni embertársaidat, imádkozzál, kérd Jézus segítségét.

Jegyezd meg a fontos szabályt:
Ha nem tudod eléggé szeretni Istent, - szeresd jobban az embereket és sikerülni fog.
Ha nem tudod eléggé szeretni az embereket, - szeresd jobban Istent és sikerülni fog.

Összefoglalás

121. Miként tud egyesülni a keresztény a világban Jézussal?
A keresztény úgy tud egyesülni a világban Jézussal, hogy minden embertársában Őt szolgálja.

Válaszolj!

1. Mi az új Jézus lelkiségében?
2. A helyesen megélt kereszténység elfordít a világ építésétől?
3. Mit jelent a keresztény számára a hazaszeretet?
4. Hogy tekint a keresztény más népekre és azok értékeire?
5. Mi a véleménye a kereszténységnek az emberi egyenlőtlenségről, az elnyomásról?
6. Mik a szociális enciklikák?
7. Mi a teendőd, ha nem tudod eléggé szeretni Istent?

Feladat

1. Munkádat, tanulásodat végezd Jézus és az emberek iránti szeretetből!
2. Keresd meg, hol kellene odaadóbban szolgálnod a jót környezetedben!

Beszéljük meg!

1. A vallás szabad gyakorlását (a gyermekek szabad vallásos nevelését, a vallásos emberek minden szinten való egyenlőségét) a hazánk által is elfogadott nemzetközi egyezmények garantálják. - A vallás szabadságának joga mindig benne volt a magyar alkotmányban, de az elmúlt negyven év alatt sokszor lábbal tiporták ezt a jogot, s kifejezetten üldözték a vallásos embereket (Börtönbüntetés terhe alatt tilosak voltak a vallásos, templomon kívüli összejövetelek, felnőtt vagy ifjúsági csoportok, -egyesületek. Több papot-világit zártak börtönbe csak azért, mert ifjúsági lelkigyakorlatot tartottak, fiatalokat pedig elküldtek egyetemről, mert részt vettek ilyeneken.). Gondold meg, vannak-e ma a világon - vagy esetleg Magyarországon - az életnek olyan területei, ahol a vallásos emberek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek! Beszéljétek meg, mi ennek az oka, s hogyan kell az ilyen helyzetekben a keresztény embernek viselkednie!

2. Mik azok az értékek, amelyekkel a vallások, illetve Egyházak hozzájárulnak a társadalom egyensúlyához, belső békéjéhez? - Milyen feladatot ró ez rád?