VIII. rész
50. rész
Házasság, szerelem, szexualitás
I. Miért mondott le kenyéradagjáról?
A hitleri internálótáborokban a foglyok gyakran az éhhalál szélén álltak. Ezért egyik-másik szerencsétlen olykor ellopta társától annak gondosan elrejtett kenyéradagját.
Egy fogoly írja naplójában, hogy egy alkalommal a végső legyengülés állapotában volt. Észrevette, hogy egy társa fekvőhelyénél kotorászik. Felháborodottan lépett oda. S kenyere mellett egy másik adagot talált. Megrendülésében sírni kezdett. Társa katolikus papnövendék volt...
Hasonló példákat sokat ismerünk. Sőt olyanokat is, amikor egy-egy keresztény nemcsak az életet jelentő kenyérről, hanem valóban életéről mondott le embertársa érdekében.
Aki csak az egyéni érdekről, az ösztönök jogáról és leküzdhetetlen uralmáról tud, az értetlenül áll meg itt. De aki igazán emberien gondolkodik, vagy aki megértette a kereszténység legmélyebben humanista tanítását azt tudja, hogy lehet és érdemes lemondani önös érdekeinkről, ösztönös kívánságainkról, az embertárs érdekében. S aki ezt megérti, az megérti a kereszténység tanítását a házasságról és a szexualitásról is.
II. “Boldogok a tisztaszívűek” (Mt 5,8)
“Isten férfinak és nőnek teremtette az embert” (Ter 1,27) - mondja a Szentírás. A férfiasság és nőiesség, a nemiség, a szexualitás az emberi személy és az élet természetes - Isten-akarta - összetevői közé tartozik.
A keresztény fiatal általában még nyitott mindenféle hivatás, illetve életforma felé: a sajátosan Istennek adott hivatások és a házasság felé. Keresi, hogy mi róla Isten terve. Természetesen tisztában kell lennie a házasság, a szexualitás alapvető tudnivalóival. Lássunk néhány leggyakrabban felmerülő kérdést ezek közül.
A jó házasságkötés tárgyi feltételei
a) Érett kor
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a házasságkötésre várni kell az érettebb korig. Lányoknál ez kb. 19-25, fiúknál 21-24 év. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a nemi érettség a serdülőkorban bekövetkezik, s ezt követően jelentkezhet a szerelmi kapcsolat igénye is. Viszont a személyes érettség csak jóval később, a jelzett kor táján alakul ki,
b) Érett személyiség
A személyi érlelődés hosszú évek alatt, embertársi, közösségi kapcsolatok által alakul. Az érettségnek sokféle ismertetőjegye van. Így az önállóság, bizonyos fokú önismeret, önkritika, önuralom, alkalmazkodási, együttérző-képesség (empátia) stb. A párválasztási érettség tovább feltételezi a férfi és a női nem helyes ismeretét, az érett partnerideált, a harmonikus, intim, életre-szóló partnerkapcsolatra való alkalmasságot stb.
Házasságra csak önálló személyek alkalmasak. Akik viszont csupán menekülnek egymáshoz (pl. nehéz családi körülmények, saját önállótlanságuk elől), azok többnyire rövidesen elválnak.
A személyi érlelődés legtökéletesebb útját járja az a fiatal, aki elsősorban nem megszerezni, legyőzni, kapni akar, hanem adni, építeni, felemelni.
c) Egymás megismerése, egymáshoz illő partnerek
Életre szóló kapcsolatot csak egymás alapos megismerése után lehet kötni. Ez hosszú összecsiszolódást, együttjárást tételez fel. (Mivel a szerelem csökkenti a reális ítélőképességet, nagy segítséget jelenthet a helyes döntésben egy jó barát, szülő, lelkiatya tanácsa.)
Kik illenek egymáshoz? Ezt részben az együttjárás időszaka dönti el. Bizonyos azonban, hogy minél távolabb áll egymástól két személy műveltségi, érdeklődési, világnézeti, vallási téren, annál több feszültség keletkezhet köztük a jövőben. A felkészülés fontos feltétele tehát, hogy ne elsősorban egymás külseje, külső magatartása érdekelje őket, hanem sokkal inkább a másik lelkülete, benseje.
Vallásos fiatal számára természetesen döntő szempont, hogy partnere vallásos legyen, vagy legalábbis megértéssel, érdeklődéssel forduljon az emberi értékek és a vallás felé. (Hogyan szerethetné őt az, akit nem érdekel legbensőbb ügye, konkrétan a vallás?!)
A vallásos fiatal első hivatása a krisztusi élet az Egyház közösségében. Fel sem merül benne annak lehetősége, hogy olyan házasságot kössön, amely hivatásában akadályozná. Már serdülőkori barátságainak is meghatározó eleme a másik fél emberi, vallási magatartása.
Előfordul ugyan, hogy az emberi értékek közös tisztelete alapján mély barátságot köt, vagy elkezd együtt járni nem vallásos személlyel. De tudatában van, hogy ilyenkor annál hűségesebben kell ragaszkodnia hite előírásaihoz és a keresztény közösséghez. Hiszen éppen töretlen Isten felé haladása keltheti fel partnere érdeklődését, és indíthatja el őt többnyire a keresztény közösséggel való találkozás által - Krisztus útján vagy legalábbis a vallás megbecsülésének útján.
Ha viszont partnere kijelenti, hogy “így” (illetve például a szexualitás krisztusi törvényének megtartása miatt) ő nem hajlandó további kapcsolatot tartani, akkor tudja, hogy ezzel csak jól jár, mert jobb, ha korábban tisztázódik kapcsolatuk, mint ha később.
d) A vallásos pár erőforrása
Itt említjük, hogy egy vallásos pár, házaspár sajátos erőforrással rendelkezik - a közös hit által. A válások egyik jelentős oka, hogy a házasok kisebb-nagyobb dolgokban csalódnak egymásban. (Ez többnyire elkerülhetetlen az együttélés folyamán.) - A keresztény házasok Istenben egyek. Ő az a Harmadik házasságukban, Akiben mindketten tökéletesen megbíznak, Aki elé odaviszik gondjaikat és egymás miatti fájdalmaikat is. És ő az, Akitől napról napra erőt kapnak, hogy újra teljes szeretettel forduljanak egymás felé. (Ilyen összefüggésben is nagy jelentőségű számukra a közös esti imádság.)
A diákszerelem
A 13-14 éves fiatal testileg belépett a felnőtté válás korába. De lelki, személyes éréséhez még évekre van szüksége.
Biológiai-nemi érettsége következtében új módon találkozik magával - mint nővel vagy férfival, - és új szemmel néz a másik nem tagjaira. S egyszer csak észreveheti, hogy új, meleg érzés támad szívében egy másnemű társa iránt: megjelenhet életében a szerelem első csírája. - A diákszerelem kezdetben csak “csíra”: meleg érdeklődés. De abban, aki nem megfelelő tartózkodással viseltetik, rövidesen a felnőttekéhez hasonló szerelemmé válhat. S ilyenkor a fiatalban is a teljesség (a testi-lelki egyesülés) vágyát ébreszti, amelyre viszont még nem érett.
A diákszerelem szabálya tehát: - Az ember a másik nemmel való kapcsolatok által ismeri meg a másik nemet és önmagát. - De a serdülő álljon meg barátság szintjén!
Így kerülje el, hogy az erős nemi vonzás fellobbanjon benne. (És természetesen kerüljön el minden olyan szót vagy cselekedetet, amely a véglegesség érzetét táplálná, akár önmagában, akár barátjában.)
A keresztény serdülő jól teszi, ha tartózkodik az egymásnak adottság kisebb jeleitől is: a kézenfogva járástól, a csóktól stb. - a) Ha a környező világ felelőtlenül él is a partneri kapcsolat e formáival, neki tudnia kell, hogy ezek is valamiképpen a végleges szeretetre, egymásnak adottságra utaló, azt kifejező jelek. - b) Tudnia kell, hogy - a szexualitás természete szerint - a szexualitás kapcsolat ezen első lépcsőfokai felébresztik a vágyat a következő lépések, és a teljes egymásnak adottság után. - c) Tudnia kell, hogy a serdülő kor személyi éretlenségének egyik tulajdonsága éppen az, hogy a kisebb szexuális késztetésekre is olyan erősen reagál, hogy ezek hatására lecsökken az ítélőképesség és az akaraterő. Ilyenkor olyan tettekre képes, amelyeket józan körülmények között maga sem tartana helyesnek.
“De mi szeretjük egymást”- szokták mondani.
Válaszunk:
a) Ez a szeretet megfelelő keretek között szép és érlelő lehet, ha figyelembe veszitek a fenti szempontokat.
b) Ha szeretitek egymást, érezzetek felelősséget egymásért. S akkor nem engedhetitek meg, hogy éretlenül olyan döntésbe vagy cselekedetbe vonjátok be azt, akit szerettek, amelyre ő sem érett, - amelyet később megbán.
c) Akik szeretik egymást, nemcsak egymásra néznek, hanem egy irányba. Segítsetek egymásnak abban, hogy Isten felé haladjatok, hogy szeressétek embertársaitokat, hogy a keresztény közösség építő tagjai legyetek.
d) Legyetek keresztény küldetésetek tudatában. A mai világban sokan azt hiszik, hogy a 13-14 éves korban szükségszerűen el kell kezdeni az együtt járást, majd a szexuális életet. A keresztény fiatal küldetése tanúságot tenni arról, hogy az ember nincs egyedül a világban: Isten vele van; hogy lehet életkorának megfelelő módon barátságban lenni másnemű társaival; hogy lehet tisztán felkészülni a jövendő élethivatásra, és alkalmasint egy szép és teljes odaadásra épülő házasságra; hogy nem a szexuális vágyak kielégítése a legfőbb érték (és az élet beteljesülése), hanem a mások iránti szeretet.
Mire szolgál tehát a diákszerelem?- Útja lehet ez az emberi érlelődésnek, a jó házasságra való felkészülésnek. A serdülő- és fiatal kor fegyelmezett emberi és keresztény élete továbbá hozzásegít és szükséges ahhoz, hogy valaki megtanuljon emberien, tisztán nézni a másik nem tagjaira, s így érett felnőtté váljék.
“A testi odaadás hazugság volna, ha nem annak a teljes, személyes odaadásnak volna a jele és gyümölcse, amelyben az egész személyiség jelen van”- írja egy egyházi dokumentum (Familiaris Consortio 11).
b) Ha szeretitek egymást, érezzetek felelősséget egymásért. S akkor nem engedhetitek meg, hogy éretlenül olyan döntésbe vagy cselekedetbe vonjátok be azt, akit szerettek, amelyre ő sem érett, - amelyet később megbán.
c) Akik szeretik egymást, nemcsak egymásra néznek, hanem egy irányba. Segítsetek egymásnak abban, hogy Isten felé haladjatok, hogy szeressétek embertársaitokat, hogy a keresztény közösség építő tagjai legyetek.
d) Legyetek keresztény küldetésetek tudatában. A mai világban sokan azt hiszik, hogy a 13-14 éves korban szükségszerűen el kell kezdeni az együtt járást, majd a szexuális életet. A keresztény fiatal küldetése tanúságot tenni arról, hogy az ember nincs egyedül a világban: Isten vele van; hogy lehet életkorának megfelelő módon barátságban lenni másnemű társaival; hogy lehet tisztán felkészülni a jövendő élethivatásra, és alkalmasint egy szép és teljes odaadásra épülő házasságra; hogy nem a szexuális vágyak kielégítése a legfőbb érték (és az élet beteljesülése), hanem a mások iránti szeretet.
Mire szolgál tehát a diákszerelem?- Útja lehet ez az emberi érlelődésnek, a jó házasságra való felkészülésnek. A serdülő- és fiatal kor fegyelmezett emberi és keresztény élete továbbá hozzásegít és szükséges ahhoz, hogy valaki megtanuljon emberien, tisztán nézni a másik nem tagjaira, s így érett felnőtté váljék.
“A testi odaadás hazugság volna, ha nem annak a teljes, személyes odaadásnak volna a jele és gyümölcse, amelyben az egész személyiség jelen van”- írja egy egyházi dokumentum (Familiaris Consortio 11).
3. A házasságra készülők partnerkapcsolata
Milyen magatartást javasol a kereszténység a házasságra testileg lelkileg érett keresztény fiataloknak? (Rövid válaszaink feltételezik, hogy jól átgondoltad az előző szempontokat.)
a) Az ismerkedés ideje alatt: amikor elkezdenek együtt járni, de kapcsolatuk még nem érett be, vagyis felelősen még nem mondhatják ki, hogy kapcsolatuk a házasság felé tart, tartózkodjanak a végleges egymásnak adottság jeleitől is.
b) Az elköteleződés időszakában, illetve az eljegyzés és a házasságkötés közti időben megvan a helye az egymáshoz tartozás melegebb kifejeződéseinek (ölelésnek, csóknak). De ezek mértékét meghatározza, hogy ők még csak készülnek a házasságra. Hiszen a teljes testi egymásnak adottság katolikusok életében csak a szentségi házasság után következik. (Ennek miértjéről a fejezet végén szólunk.) - Keresztény jegyesek a szeretet és tisztaság által készülnek fel egy tiszta és életre szóló házasságra. Magatartásuk egyúttal tanúságtétel: ajándék a keresztény közösség számára és jel a világ számára.
Vegyes világnézetű (pl. keresztény és nem hívő) pár esetében a keresztény fél helyes magatartása partnere megtérésének feltétele lehet! - Számos eset igazolja, hogy ha a nem hívő fél - aki egy ilyen kapcsolatban természetesen csak a szerelem erejének a vonzását ismeri - azt tapasztalja, hogy partnere életében egy másfajta erő is működik, amely erősebb a testi szerelem vonzásánál, akkor (eleinte ugyan többnyire háborog) egy idő után általában keresni kezdi ennek az erőnek forrását. S ha ez az Erő, amely a keresztény felet tartózkodóvá teszi, valóban nem más, mint mélyen átélt hite és istenkapcsolata (valamint a keresztény közösség), akkor a nem hívőnek nagy esélye van, hogy megtalálja Őt, a partnere (és annak közössége) életében élő Istent. S ha ily módon ezután együtt haladhatnak Isten felé (a keresztény közösség támogatásával), ez lesz együtt járásuknak, majd esetleges házasságuknak is legbiztosabb útja.
4. A tisztaság erénye
a) Tisztaság
Isten az embert kétneműségében - mint férfit és nőt - teremtette saját képmására (Ter 1,27). Az embernek mint férfinak vagy nőnek kell Isten tervét teljesítenie. Így kell szép emberi kapcsolatokat kialakítania, így kell házasságot kötnie vagy szűzi életet választania.
A nemiség Isten szent terve: a személy természetes alkotóeleme, amely által a másik nem felé irányul. - Az ember kétneműségében válik alkalmassá arra, hogy testi-lelki voltában átadja magát házastársának (s így sajátos módon megélje a Szentháromságos önátadás titkát).
A tisztaság erénye abban van meg, aki felismeri a szexualitás pozitív - Isten akarta - rendeltetését és annak helyét életében és ennek megfelelően él. (A tisztaság tehát a személy megvalósulása, míg a tisztátalanság annak eltorzulása.)
A tisztaság tisztelete valamilyen formában szinte minden kultúrában jelen van. (Még a kevéssé erkölcsös korokban is ott él a közmeggyőződés mélyén.)
A tisztaság nemcsak “illedelmes” magatartást jelent, hanem férfi-női (testi-lelki) voltunk tudomásulvételét, és annak megfelelő kiegyensúlyozott emberi életet.
A tisztaság tehát mást-mást jelent életkortól és életállapottól függően. Mást jelent egy fiatal, egy jegyes, egy házas vagy egy szerzetes tisztasága. De mindegyiküknél azt jelenti, hogy felismerik a szexualitás rendeltetését életükben, s eszerint helyesen élnek.
b) A bűn
Minden emberek közti viszony akkor méltó az emberhez, ha “emberi”, ha személyes. (S a keresztényhez akkor méltó, ha Isten gyermekét látja meg a másikban.)
A szexualitás a másik nem felé irányítja az embert. Tehát lényege szerint személyes. Akkor méltó az emberhez, ha valóban a személyességet szolgálja. (Az embereknek nem a nemiséget kell keresniük egymásban, hanem a másik nemű embert.)
A tisztaság ellen az vét, aki szexualitását annak személyes rendeltetésével ellenkező módon használja fel: azaz elszakítja azt a személyes szeretettől. Más szóval, aki a házasságtól függetlenül másban vagy önmagában szándékosan nemi izgalmat kelt. Ez az embert lealacsonyítja, mert a más nemű embertárs puszta tárggyá, az önös szexuális gyönyör felkeltésének eszközévé válik (gondolatban, szóban, cselekedetben). Ezt nevezzük paráznaságnak vagy szemérmetlenségnek.
A tisztaság elleni bűnöktől óv a VI. és IX. parancs: “Ne paráználkodj!” “Felebarátod házastársát ne kívánjad!” E bűnök is különbözőek kor és életállapot szerint:
Sajátosan jelentkezhetnek a szexualitás természetes céljával és rendeltetésével kapcsolatban: ami általában a házasfelek kölcsönös, életre szóló szeretete, és ennek gyümölcseként az utódok létrehozása (vö. Ter 2,18-24). - A nemi kapcsolat terén tehát bűn: a) ha nincs meg a végleges testi-lelki egymásnak adottság, b) ha a cselekedet nem a szeretet elmélyítését, hanem csupán önös gyönyörkeltést szolgál, c) ha a házastársak eleve kizárják életükből az utódokat.
A nemi kapcsolatnak különböző fokai vannak, amelyek összefüggő egységet alkotnak. A gondolat, a nézés, a tapintás és a testi egymásnak adottság olyan lépcsőt képeznek, amelyekben az első lépcsőfok (a gondolat) már előkészíti a következőt, s távlatban mind a testi egyesülés felé tör. Mindez Isten szép terve, amely a házassági egymásnak adottságot, szeretetet szolgálja. - Viszont ebből nyilvánvaló, miért káros és bűn a “parázna” beszéd, olvasás, nézés, érintés (magunkon vagy máson) és az ún. önkielégítés. Mert ezek magukkal hozzák a másik nemű személy testének megkívánását; s a házasságon kívül a másik nemű személy a szexuális kielégülés eszközeként, tárgyaként jelenik meg. - Aki megszokja ezeket a cselekedeteket, az megszokja, hogy a másik nem tagjára ne úgy tekintsen mint emberre, mint Isten képmására, hanem mint ösztön-kielégülésének tárgyára.
c) A szemérmesség
Ez a nemi élet vonatkozásában a tisztasághoz kapcsolódó erény. Távol tart a tisztaság elleni bűnöktől.
Ki a helyesen szemérmes? Aki elkerül minden olyan lehetőséget (gondolatban, beszédben, viselkedésben, öltözködésben stb.), ami önmagát, illetve másokat szexuális vonatkozásban “izgatná”, illetve a szexualitásnak csupán tárgyi oldalára irányítaná a figyelmet.
A szeméremre - illetve minden tisztátalannak elkerülésére - tudatosan nevelni kell magunkat.
III. “Légy példaadó a tisztaságban” (1 Tim 4,13)
“Boldogok a tisztaszívűek: ők meglátják Istent” - mondja Jézus (Mt 5,8). “Paráznaságról és más tisztátalanságról szó se essék köztetek” - figyelmeztet Szent Pál (Ef 5,3). Majd ezzel a felhívással fordul egy tanítványához és mindnyájukhoz: “Légy példaadó... a tisztaságban” (1 Tim 4,13).
- Ápold magadban a tisztaság erényét! Lásd meg Isten szép tervét a szexualitásban! És fájjon, ha bárhol eltorzítják azt, visszaélnek vele.
- Krisztus tisztaságát hordozd környezetedben! Ahol lehetséges, légy embertársaid (testvéreid, közeli barátaid) segítségére, hogy viselkedésükben, szavaikban, gondolkodásukban a keresztényhez és emberhez illő tisztaság jelenjék meg.
- Viselkedésedben, öltözködésedben légy szemérmes (különösen a lányok!)! Utcán, strandon is legyen példaképed a Szent Szűz tisztasága, Istent sugárzó jelenléte!
- Kerüld az olyan gondolatokat, olvasmányt, filmet, szórakozást, társaságot, amelyek árthatnak benső tisztaságodnak!
- Ha kísértésben vagy, nézz Jézusra és kérd segítségét! (Az ilyen gondolatoktól ne ijedj meg, ha maguktól jönnek. Ez természetes. Épp azáltal tanulsz meg tisztán látni, élni, ha mindig újra “elrendezed” gondolataidat Isten segítségével.)
- Problémáidat beszéld meg lelkivezetőddel (akkor is, ha nehezedre esik!).
- Ha hibáztál a tisztaság ellen, ne keseredj el! Isten azonnali újrakezdésre hív! (Vö. 21. rész)
Összefoglalás
135. Kiben van meg a tisztaság erénye?
A tisztaság erénye abban van meg, aki felismeri a szexualitás Isten-akarta rendeltetését és annak helyét életében - és ennek megfelelően él.
136. Ki vétkezik a szemérmetlenség vagy paráznaság bűnével?
A szemérmetlenség vagy paráznaság bűnével az vétkezik, aki másban vagy önmagában szándékosan a házasságtól függetlenül nemi izgalmat kelt.
137. Miért nem méltóak az emberhez a tisztátalan gondolatok és cselekedetek?
Tisztátalan gondolatok, cselekedetek nem méltóak az emberhez, mert a másnemű embertársat tárggyá, az önös gyönyör kiváltásának eszközévé alacsonyítják.
Válaszolj!
1. Melyik kor nevezhető házasságra érett kornak? Miért?
2. Hogyan kell viselkednie egy vallásos fiatalnak, ha nem vallásos barátja, partnere van?
3. Hogyan lehet a hívő fél helyes magatartása a nem hívő partner megtérésének elindítója?
4. Mi a vallásos házaspár erőforrása?
5. Mit ígérnek a jegyesek a házasságkötéskor?
6. Miért kell tartózkodnia egy serdülőnek, illetve idősebbnek is az együtt járás elején az egymásnak adottság csekélyebb jeleitől is?
7. Ki a helyesen szemérmes?
Feladat
Segítsd környezetedet, hogy e tisztaság uralkodjék ott! Te magad Krisztus tisztaságát hordozd viselkedéseddel, öltözködéseddel, szavaiddal! - Vizsgáld meg, mely alkalmak (olvasmányok, filmek, barátok stb.) veszélyeztetik tisztaságodat, és került el azokat!
Nemi élet a házasság előtt?
A fiatalkori nemi életet ma sokan természetesnek tartják. Az ösztönök hatalmát hirdetik. Éhes vagy? - Egyél! Dühös vagy? - Dühöngd ki magad! Pénzre, hatalomra vágysz? - Szerezd meg! Felgerjed a szexualitásod? - Természetesen ezt is kielégítheted! - S az eredmény? Ösztönemberek, önzés, válás, fájdalom.
A kereszténység szabad embereket akar, akik nem rabjai ösztöneiknek, hanem akik a szeretet által uralkodni tudnak magukon. Csak az ilyen emberekből jöhet létre egészséges társadalom, egészséges család.
A kereszténységnek nincsenek sajátos előírásai, tilalmai a szexualitásról. De ezen a téren is ragaszkodik Krisztus szeretetparancsához. A házasság előtti nemi élettel szemben sem egyszerűen tilalmat állít, hanem az emberi természet (és a keresztény elvek) alapján vallja, hogy a nemi élet csak a házasság keretei között élhető meg emberi módon, ezért ott megengedhető. Miért van ezen a véleményen?
a) A szexualitás a teljes és végleges önátadásban teljesedik be. (vö. 44. rész 3/a/4) Csak annak számára jogos, aki erre érett (korban, személyiségben, párkapcsolatban). Ha pedig érett, végleges kapcsolatot akar, akkor - mint az emberi közösség (illetve az Egyház) tagja - kössön házasságot!
S ha két ember már elkötelezte magát? Például, ha jegyesek? - A természet rendje szerint ilyenkor nem volna lényegi akadálya a nemi életnek. De a keresztények nagy tetteikhez Istennel kezdenek hozzá. Így a teljes testi egymásnak adottságot is csak a házasság szentségével megszentelten akarják megkezdeni.
b) A házasság előtti nemi életben sem lehet teljes biztonsággal kizárni a fogamzást. Márpedig egy nem tervezett - házasságon kívüli - fogamzás a legsúlyosabb következményekkel jár.
(1. abortusz, 2. házasságon kívüli gyermek, 3. kényszerházasság-kötés csupán azért, mert útban van a gyermek.)
c) Aki fiatal korban tartózkodik a nemi élettől, az a legjobban készül fel a házasságra:
1. Helyesen érlelődik a személyisége
-
Érlelődik emberszemlélete: megtanul úgy tekinteni a másik nem tagjaira,
mint emberre. - Míg a szexuális változatosságot hajszoló lassan csak
kielégülésének tárgyát látja bennük.
- Érlelődik önállósága: megtanulja önállóan és Istennel feldolgozni nehézségeit. - Míg ellenkező esetben, a szexuális változatosságtól várja problémái megoldását, s így valójában elmenekül azok megoldása elől.
- Érlelődik a házassági hűségre: képessé válik, hogy a házasságban is uralkodjék majd váratlanul és elkerülhetetlenül fellobbanó ösztönös kívánságain. - Míg aki megszokta, hogy a házasság előtt folyton engedjen ösztönös kívánságainak, az többnyire a házasságban sem képes fegyelmezni magát, s így fiatal korának változatos nemi élete házasságának sírásója lesz.
- Érlelődik önállósága: megtanulja önállóan és Istennel feldolgozni nehézségeit. - Míg ellenkező esetben, a szexuális változatosságtól várja problémái megoldását, s így valójában elmenekül azok megoldása elől.
- Érlelődik a házassági hűségre: képessé válik, hogy a házasságban is uralkodjék majd váratlanul és elkerülhetetlenül fellobbanó ösztönös kívánságain. - Míg aki megszokta, hogy a házasság előtt folyton engedjen ösztönös kívánságainak, az többnyire a házasságban sem képes fegyelmezni magát, s így fiatal korának változatos nemi élete házasságának sírásója lesz.
2. Képes a helyes párválasztásra
-
Az éretlen házasságkötések és válások jelentős oka, hogy a fiatalok
megismerkedésük után csakhamar testi kapcsolatot létesítenek. Ez szoros
érzelmi kötődést hoz létre köztük, de ezzel arányban lecsökken helyes
ítélőképességük. Így valójában nem tudják megismerni egymást. A
házasságkötés után (amikor a szerelem ösztönös összekötőereje
lecsökken) kiábrándulnak egymásból és elválnak.
- Aki viszont tartózkodó a szexualitás terén, az inkább képes a helyes ítéletalkotásra. Így módja nyílik kiismerni partnerének személyiségét. ezáltal lehetővé válik, hogy érett házasságot kössön. - Nem független ettől az a tény, hogy a mélyen keresztény életet élő fiatalok házassága a legritkább esetben bomlik fel.
- Aki viszont tartózkodó a szexualitás terén, az inkább képes a helyes ítéletalkotásra. Így módja nyílik kiismerni partnerének személyiségét. ezáltal lehetővé válik, hogy érett házasságot kössön. - Nem független ettől az a tény, hogy a mélyen keresztény életet élő fiatalok házassága a legritkább esetben bomlik fel.