VIII. rész



Egyház - papság - haladás

(Olvasmány)

Milyen viszonyban áll a kereszténység a tudománnyal, a kulturális fejlődéssel? - Erre válasz az a tény, hogy több mint másfél évezred tudósainak, művészeinek, pedagógusainak, stb. jelentős része kereszténynek vallotta magát, és keresztény feladatának tartotta az emberiségért végzett munkát. (Igaz ez akkor is, ha voltak e téren hibák vagy sajnálatos mulasztások.) - De megvilágítja a kérdést az is, hogy milyen sok tudós, feltaláló, orvos, pedagógus, művész stb. volt a papság soraiban. Oly sok, hogy egy könyvben sem férne el ismertetésük. Ezért csak néhány jelentősebbet sorolunk fel közülük.

Természettudós papok:

Az első ingaórát a későbbi II. Szilveszter pápa (+1003) készítette a reimsi székesegyházban. - Az arab számokat, amelyeket ma használunk, ugyancsak ő vezette be. Az addig használatos római számokkal magasabb matematikát nem lehetett művelni.
A tűzoltó fecskendőt ciszterci szerzetesek fedezték fel.
Európa első növény-, állat- és ásványtanát Nagy Szent Albert (+1280) német szerzetes (kora legátfogóbb műveltségű embere) szerkesztette meg. Ő beszélt már arról is, hogy a Föld gömb alakú és hogy túlsó felén is laknak emberek.
A lemezjátszó ősét, a távcső és a mikroszkóp elvét Rogerius Bacon (+1294) angol ferences fedezte fel. Írt már arról, hogy a gőz erejével hajókat lehet hajtani. Megsejtette a fény hullámelméletét és írt “láthatatlan fénysugarakról”. Azt tanította, hogy a Föld gömb alakú.
Kolombusz Kristófpapok indítására és segítségével indult Amerika felfedezésére. - Elsősorban Nagy Szent Albertnek és Rogerius Baconnak a művei adták neki a gondolatot, hogy a Föld gömbölyű. - Két pap bíztatására kapott a spanyol királytól hajót. - És egy szerzetes (R.Maurus) által rajzolt térképpel indult útnak.
A puskaport Schwarz Bertold (+1350) szerzetes fedezte fel.
Kopernikuszt, a lengyel csillagászt nem kell bemutatni (+1543). Ő is egyházi ember volt: kanonok.
Az első nyomdáthazánkban Karai László budai prépost alapította. Ő hozta hazánkba Hesz András nyomdászt, akiről Buda egyik terét elnevezték.
A fénytan egyik nagy tudósa, F. Grimaldi jezsuita (+1633). Ő fedezte fel a színszóródást és a fényelhajlást. - A csillagászati kutatás történetének egyik legnagyobb alakja egy másik világhírű szerzetes, A. Secchi (+1870). Ugyanő a modern meteorológia megalapítója: ő szerkesztette az első időjárásjelző gépet, alakította ki Olaszországban az első meteorológiai hálózatot.
A gázok kutatásában is papok nevével találkozunk: E. Mariotte francia bencés neve közismert (+1670); - Gusman Bertold barát pedig 60 évvel a Montgolfieri testvérek előtt felszállt 1720-ban a portugál udvar előtt. - A gázlángot először jezsuiták alkalmazták Angliában 1774-ben. Az első gázgyártársaságot egy szerzetes, Duan alapította Prestonban 1815-ben.
A vetítőgép felfedezője Kircher Atanáz szerzetes (+1680). Kora egyik nagy polihisztora volt. Felfedezte még a napfoltokat, a visszhang törvényeit, és többek között egy alapvető könyvet írt az egyiptomi hieroglifákról.
Az örökléstan egyik alapítója G. Mendel brünni szerzetes (+1884). Ma is “Mendel-féle szabályokról” beszél a tudomány.
A rajzokat továbbító távírót G. Caselli olasz apát fedezte fel. (+1891)
Az amatőr fényképészet egyik úttörője Horváth Zsigmond egri ciszterci tanár volt (+1886). Nevéhez fűződik az egri meteorológiai állomás felszerelése is.
Marconi előtt felfedezi a drótnélküli távírót Károly Iréneusz premontrei szerzetes tanár; ugyanő szereli fel hazánkban az első orvosi vizsgálatokra alkalmas röntgenlaboratóriumot Nagyváradon1896-ban.
Az első dinamót Jedlik Ányos magyar bencés szerzetes készítette (+1844). Ő szerkesztette az első elektromágneses motort. Felfedezte pl. a szódavíz készítésére szolgáló készüléket is.
A csillagászat egyik nagy alakja a jezsuita szerzetes Hell Miksa. Az első magyar csillagvizsgálót ő vezette Nagyszombaton (+1754). Ő tervezte hazánk második csillagvizsgálóját is Kolozsvárott, ugyanő az egri Líceum csillagdáját és minden bizonnyal a Budai Csillagdát is. A Gellérthegyi Csillagvizsgáló első vezetője is pap volt. - Egy, a kommunizmus alatt nálunk kiadott, Csillagászati Abc 102 neves csillagászról emlékezik meg név szerint. De nem említi, hogy közülük 30 katolikus pap volt. Két magyar csillagász pap nevét megörökíti a Hold-térkép is, Hell Miksáét és Fényi Gyuláét, valamint találkozhatunk ugyanitt az olasz A. Secchi szerzetes nevével is.
Mivel a tudományok különböző területein működő papokat nincs módunkban egyenként felsorolni, néhány területet foglalunk össze röviden.

Az egészségügy és a papság

Az Egyház már a Kr. u. III. századtól elrendeli, hogy a püspökök gondoskodjanak a betegek gondozásáról. Így a Római Birodalom különböző vidékein létrejönnek kórházak. A művelt világ első igazi kórházát Szent Vazul püspök (+379) alapítja. Az első elkülönített leprás kórházat Otmár St. Galleni apát építteti 720-ban. - A középkorban sok püspöki székhelyen a püspök tartott fenn kórházat, míg vidéken a kolostorok. Magyarországon is az első kórházak kolostorok mellett létesültek, Pannonhalmán (999-ben), Pécsváradon, Esztergomban (1000-ben). A 12-14. században tovább szerveződött a szegények, betegek gondozása az egyházban: önálló szerzetesrendek, lovagrendek alakultak betegek ápolására, kórházak létesítésére. - Hosszú volna a betegápoló szerzetesek tevékenységét bemutatni. Ezért csak egy példát említünk: csupán a Szent Lázár-lovagok több mint 3000 bélpoklos kórházat láttak el. A legújabb korig a betegek egyetlen menedékei a szerzetesek voltak. A betegápolás szabályait is a johannita lovagok állították először össze.
A kolostorokban sokszor európai hírű szerzetes-orvosok működtek.
A világ első orvosi egyetemét a bencések alapították Salernoban. Ennek az egyetemnek volt tanára Constantius Afer (+1087), aki az első anatómiai művet írta. Az első bonctani intézetet Schönborn Frigyes würtzburgi püspök állíttatta fel; az első elmegyógyintézetet Juan Joffre Gilbert szerzetes Valenciában (+1409-ben); az első modern értelemben felszerelt kórházat Boromai Szent Károly püspök (+1584). - Az első hazai orvosképzést irgalmas szerzetesek hozták létre Egerben
A nyálkacsatornát, a könnymirigyeket Niels Stensen (+1688) dán anatómus (majd pap és püspök) fedezte fel. Ő állapította meg, hogy a szív izomzat.
A villamossággal történő gyógyítást (elektroterápia) Diwich Proiop (+1765) premontrei alkalmazta először.
A mesterséges altatás (narkózis) Opitz Celesztin prágai szerzetes főorvos nevéhez fűződik (1874).
A higanyszálas hőmérőt egy pap, Bouilau találta fel a XVII. században.
A kinint - mint lázcsillapítót és a malária ellenszerét - először szerzetesek alkalmazták Európában.
Az érzéstelenítést műtéteknél először az Irgalmas Rend használta Prágában (1847-ben).
V. Priessnitz osztrák pap (+1851) neve közismert. Róla nevezték el az általa először alkalmazott vizes borogatást. (Vörösmarty is megörösíti emlékét: “Priessnitz visszaadá a víznek régi hatalmát - S ősi erőben kél újra az emberi faj.” (- Hasonlóan ismert a Kneipp-kúra (vízkúra), amely S. Kneipp plébánosról kapta elnevezését (+1897).
2000-ben a katolikus egyház világszerte több mint 60.000 intézményt (kórházat, otthont, lepragondozót) tart fenn hátrányos helyzetűek, betegek, öregek gondozására.

Az oktatás és a papság

Ha a papság és a társadalmi haladás, illetve a kultúra kérdéséről szólunk, nem hallgathatunk az oktatás ügyéről.
Tágabb értelemben ide tartozik, hogy Európa népeit a szerzetesek, elsősorban a bencések majd a ciszterciek tanították meg a korszerű földművelésre; a nehézekének, a háromnyomásos talajgazdálkodásnak alkalmazására; a mocsarak lecsapolására, a kert- és szőlőgazdálkodásra, stb. Európa és a magyarság gazdasági-kulturális fellendülésének egyik alapja volt ez.
A szorosan vett oktatásüggyel kapcsolatban említettük már, hogy a mai iskolák őseit Európában mindenfelé az Egyház alapította. A népoktatás csírái a plébániai iskolák voltak. A plébánosok a szegény nép tehetségesebb gyermekeit ingyen tanították itt az írás, olvasás, számolás elemeire. Mellettük ott voltak az ún. káptalani és kolostori iskolák. (Csak a bencéseknek kb. 1500 kolostori iskolájuk volt Európában a középkorban.)
Az első magyar iskolát a bencések alapították Pannonhalmán 996-ban, az első magyar népi kollégiumot is egy pap alapította Esztergomban 1390-ben. Kizárólag szegény diákok készültek fel itt egyetemi tanulmányokra. Továbbá hazánkban 1868-ig kizárólag az Egyházak szerveztek népiskolákat, ők képeztek tanítókat, írtak tankönyveket. Későbbi egész iskolarendszerünk az Egyház iskolarendszerére épült.
Az első magasabb szintű iskolákat ugyancsak az Egyház hozta létre. A XIV. századi Európa 36 egyeteméből 31 egyházi alapítású.
Az első ipari iskolát, a szakmunkásképző ősét, a vasárnap iskolát, az első tanítóképzőt (+1685) egy pap, de La Salle Szent János (+1719) alapította az iparosodás korában. De la Salle “iskolatestvérei” mellett sok más oktatórend keletkezett ez időben a szegények és pl. a leányok oktatására. (figyelemre méltó, hogy mindez akkoriban történt, amikor pl. a felvilágosult Voltaire elhibázottnak és feleslegesnek tartotta a szegények oktatását, s emiatt élesen támadta az “iskolatestvéreket”.)
Az iskolaügy számos részterületeiről is hozhatnánk példákat. Pl. a siketnémák oktatásával először a spanyol Pedro do Ponce barát foglalkozott (1580), majd de l’Epée Károly abbé (1765). Magyarországon is szerzetes volt a siketnémák váci intézetének első igazgatója, Simon Antal (+1808). Hazánkban ő dolgozta ki elsőként az elemi iskolák számára az írást és olvasást együttesen tanító eljárást.
Az egyházi iskolákban ma is gyermekek és fiatalok milliói tanulnak. Az egyházi iskolák különösen jelentősek a fejletlen országokban, ahol a szegény gyermekeknek sok esetben ma is ez az egyetlen tanulási lehetősége.

Magyar irodalom - szakirodalom

Számos pap nevét idézhetnénk a művészetek, az irodalom, festészet, zene stb. területéről... Példaként csupán néhány hazai nevet említünk a magyar irodalom, illetve a tudományos irodalom területéről, akiket magyar katolikusoknak illik ismerniük.
A magyar irodalmi nyelv egyik megteremtője Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek (+1637). Ő alapította a nagyszombati egyetemet (1635), a mai budapesti tudományegyetem ősét is.
Faludi Ferenc (+1779), Ányos Pál (+1784) és Verseghy Ferenc (+1822) szerzetespapok koruk legnevesebb költői közé tartoznak. Verseghy az első “idegen szavak szótára” szerkesztője.
Dugonics András (+1818) az első magyar regény, az “Etelka” írója. Magyar nyelvű matematika könyvével megalapozza a magyar matematikai szaknyelvet.
Baróti Szabó Dávid székely papköltőnek (+1819) jelentős szerepe van a magyar költői stílus fejlődésében.
Rajnis József (+1812) klasszicista költő.
Révai Miklós (+1807) költő a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakja, az első magyar stilisztika szerzője. - Révait, Baróti Szabót és Rajnist az irodalomtörténet mint “Klasszikus triászt” emlegeti.
Virágh Benedek (+1830) a magyar ódaköltészetnek Berzsenyiig legnagyobb mestere.
Czuczor Gergely (+1866) költő, nyelvész, a magyar romantikus irodalom kiemelkedő alakja. Megírja az első magyar romantikus eposzt. Néhány ódáját máig is úgy ítélik meg, hogy szépségükben közvetlenül Vörösmarty ódái után következnek. A magyar nyelvű szótár úttörő munkása.
A tudományos irodalomban szereplő papi nevek közül néhány: Izsó János (+1793) építészeti szakíró. - Molnár János (+1804) az első magyar nyelvű fizika szerzője. - Makó Pál jezsuita közvetiti tankönyveiben, hazánkban elsőként, a differenciál és integrálszámítást (1763). - Pray György (+1801) és Katona István (+1811) a kritikai történetírás, illetve a magyar történettudomány megalapozói közé tartoznak. (A közismert Pry-kódexet az előbbiről nevezték el.) - Sajnovits János csillagász bizonyítja be 1770-ben a finn-ugor rokonságot. Szekér Joakim (+1810) írja az első magyar nyelvű történelmet, Szilasy János (+1859) az első általános neveléstant magyarul, Laky Demeter az első magyar nyelvű iskolai “poétikát” (a költészet történetét és rendszerét 1847-ben). - Kresznerics Ferenc (+1832) kiváló szótárírónk. Rónay Jácint bencés (+1889) - Kossuth gyermekeinek nevelője - a darvinizmus első magyarországi terjesztője és Európa-szerte neves művelője. Lélektani művei is úttörőek hazánkban. - Tóth Mike (+1932) jelentős ásványtant ír és az első magyar könyvet a fényképészetről.

Feladat


Írd össze:
1. melyek az Egyház legfontosabb hozzájárulásai az emberiség fejlődéséhez, kultúrájához;
2. milyen felfedezések fűződnek papok nevéhez;
3. milyen úttörő alkotásokat köszönhetünk magyar papoknak.