VIII. rész



49. rész

Keresztény házasság és család


I. A keresztény házasság ereje


Sokfelé megkérdeztek fiatalokat, hogy elképzelésük szerint melyik tulajdonságok jellemzőek a jó házasságra. A válaszok többsége nagyon hasonló volt: szeretet, bizalom, hűség, megértés, boldog gyermekek, családi béke stb.
Pedig a körülöttünk levő világban sok családot ellenkező tulajdonságok jellemeznek. A kutatók szerint Magyarországon - 2000 táján - a megkötött házasságoknak fele várhatóan fel fog bomlani. És még sokkal több azoknak a családoknak a száma, amelyekben a bizalmatlanság, szeretetlenség vagy a hűtlenség uralkodik. - S a gyermekek? A magyar gyermekeknek kb. egyharmadát érintik a válások, és még sokkal többet az egyéb családi problémák. Ezzel összefügg, hogy évente mintegy 15.000 fiatal kerül összeütközésbe a törvénnyel; hogy a gyermek-ideggondozók forgalma és a gyermeköngyilkosságok aránya nagyon magas.
Annál fájóbb, hogy mégis vannak olyan írások, filmek stb., amelyek azt sugallják, hogy az életre szóló házassági hűség nem is lehetséges...
Viszont bíztató, hogy ma is vannak igazi emberségben élő családok. Azoknak a családoknak a legtöbbjében pedig, amelyek a krisztusi elvekre építik életüket - a szakszerű kutatások bizonysága szerint - megtalálhatóak azok a tulajdonságok, amelyekre mindenki vágyik: a szeretet, a hűség, a boldog gyermekek, a családi béke stb.
Mi tehát a keresztény házasság titka? Milyen szemléletből, milyen forrásokból meríti erejét?

II. “Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket” (Jn 15,12)


A kereszténység ideálja a jézusi szeretet, amely kész életét adni embertársaiért. (vö. Jn 15,13; Gal 5,15) Ez az ideál természetesen érvényes a szexualitás és a házasság területén is. A világ telve van szexuális kizsákmányolással, önzéssel, a családi életben pedig feszültségekkel, válással. Sokan azt hirdetik, hogy ez nem is lehet másképp. A kereszténység hisz a tiszta szerelemben, a hűségben, az egymásért hozott áldozat teremtő erejében. Tapasztalja, hogy az elmélyült emberségben, különösen pedig a krisztusi elvek alapján ma is lehetséges a boldog családi élet.

Mi tehát a házasság és a keresztény házasság lényege?

A házasságkötés egyfajta szerződés, amelyben egy férfi és egy nő felbonthatatlan életszövetséget köt, hogy egymást segítsék, gyermekeknek adjanak életet és azokat felneveljék.
A keresztény házasság szentség, amelyben a felek Krisztus lelkületében akarnak házasságot kötni, Istentől pedig segítséget kapnak, hogy házastársi és szülői feladatukat hűen teljesítsék.

1. Egy férfi és egy nő életszövetsége
Az ember a szentháromság képére, ajándékozásra, önátadásra van teremtve. Másokért él a pap, a szerzetes is. De Isten terve, hogy az emberek többsége házasságban adja ajándékul magát egy másnemű személynek.

Az ember akkor valósítja meg legteljesebben személyiségét, ha ajándékoz, ha átadja magát. A feltétlen szeretet egyúttal a legmélyebben alakító hatással van a másik félre is, aki a szeretetben részesül. Isten terve, hogy a házassági életszövetségben, az önátadó szeretetben a férfi és a nő megtalálja önmagát, kiteljesedjék.
A keresztény házasságról pedig az Isten terve, a) hogy megjelenítse Krisztus szeretetét a világban (vö. Ef 5,2; 5,25-32), b) hogy kicsiben megvalósítsa azt a termékeny és sugárzó szeretetegységet, amelyet nagyban az Egyháznak kell megvalósítania. (vö. Mt 18,20; Jn 17,23). Ezért nevezhetjük a családot “kis Egyháznak”.
A férfi és a nő életszövetsége akkor felel meg a természetének, ha kizárólagos egymásnak adottságuk egy életre szól, és ha elfogadják szeretetük gyümölcsét, a gyermeket. Ha ezek a feltételek hiányoznak, házasságról nem beszélhetünk; az egyházi házasságkötés érvénytelen.

2. A házasság szentség
A házassági életszövetségben a kereszténység Isten szent tervét látja. A keresztény házasság pedig nem csupán életszövetség, hanem szentség.

a) Mi történik a házasság szentségében?
I.) A jegyesek Isten és az Egyház színe elé állnak és ígéretet tesznek, hogy
- halálukig hűek lesznek és szeretni fogják egymást,
- elfogadják a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságukat,
- gyermekeiket Krisztus és az Egyház törvényei szerint nevelik,
- családjukkal mint tanúságtevő krisztusi közösség akarnak élni a világban.
II.) A hittel felvett szentség által részesednek Isten kegyelmi erejében, hogy házastársi és szülői feladatuknak eleget tudjanak tenni. Az Egyház is elfogadja megszentelt kapcsolatukat, és Krisztus Titokzatos Teste új sejtjének, “kis Egyháznak” ismeri el őket.

b) Ki köthet szentségi házasságot?
- Egyesek csak formaságból, az ünnepélyesség kedvéért kötik a templomi esküvőt. Pedig a szentségekhez csak hívők járulhatnak.
- Ha az egyik jegyes nem katolikus van nem is keresztény, a püspök ad engedélyt a szentségi házasságkötésre a katolikus fél érdekében. Ilyenkor a katolikus fél ígéretet tesz, hogy hű marad vallásához és gyermekeit is eszerint neveli. A nem katolikus félnek pedig tudomására hozzák jegyese ígéretét.
- A hívő ember semmi áron nem mulasztja el a szentségi házasságkötést. Hiszen ezáltal egyesül házasságában is Krisztussal. És ezáltal válik házassága elfogadottá és megszenteltté az egyházi közösségben.

c) Ki szolgáltatja ki a házasság szentségét? - Maguk a jegyesek. Ugyanis e szentségben Krisztus a férfi és nő természetes életszövetségét áldja és erősíti meg. - A pap ilyenkor mint az Egyház képviselője van jelen. (A két tanú pedig, mint a házassági szerződés hitelesítője.)
d) Mik a teendők a házasságkötés előtt? - A jegyeseknek minél hamarabb, de legalább három hónappal az esküvő előtt jelentkezniük kell azon a plébánián, ahol esküdni szeretnének. Itt jegyesi beszélgetésen vesznek részt. - A katolikusok az esküvő előtt meggyónnak. Ha nászmisében esküsznek, akkor ott áldoznak, egyébként az esküvő előtt.

3. Felbonthatatlan

Felbonthatatlan házasság? Hisz a körülöttünk levő világ tele van válással és a válás jogosságának igazolásával!
A házasság, a szexualitás terén sokan egyetlen törvényt hangoztatnak, hogy az embernek “joga van” a szerelemre, a boldogságra, a szabadságra. Azaz, ha megszeret valakit, otthagyja gyermekeit, házastársát, akinek hűséget ígért, mert neki “joga van” élvezni az életet.
Vajon a kereszténység azt tanítja, hogy az ember nem elégítheti ki ösztöneit, - hogy nincs joga a boldogságra, a szabadságra?
A kereszténység a szeretet forradalmát hirdeti. Ismeri az ösztönök szép jelentőségét. De a humanista világnézetekkel együtt azt vallja, hogy az ember azáltal lesz ember, ha értelme, illetve szeretete által tud uralkodni ösztönein. Azt hirdeti, hogy az embernek joga van a boldogságra, a szabadságra. De tudja, hogy akkor találja meg boldogságát és szabadságát, ha nem saját önző érdekei irányítják, hanem ha másokért él (vö. 48. rész) - Az ember a házasságban is akkor találja meg örömét, ha házastársa és gyermeke iránti szeretetből megtanul lemondani esetlegesen feltámadó ösztönös vágyairól. Így tud boldoggá tenni másokat is.



a) A felbonthatatlanságot igazolja...
A házasság felbonthatatlanságát igazolja, hogy ez felel meg 1. a házasfelek, 2. a gyermekek, 3. a társadalom érdekének, 4. s ez felel meg a szexualitás természetének is.
I.) A házasfelek érdeke. - A házasfelek benső egyensúlya akkor jön létre, ha tökéletesen megbízhatnak egymásban. Micsoda házasság volna az, amelyben a feleknek folyton félniük kellene, hogy házastársuk egyszer csak faképnél hagyja őket? Minden mély emberi kapcsolat, így a szerelem is feltételezi a bizalmat.
- A válások gyakori megokolása: olyan hibára jöttem rá, amelyeket azelőtt nem vettem észre. Így már nem tudom szeretni őt. - A szeretet nem azt jelenti: “Szeretlek mert tökéletes vagy”- hanem azt: “Szeretlek úgy, ahogy vagy, és segíteni szeretnék abban, hogy azzá válj, mivé lenned kell - Isten terve szerint”.
- A válás jogosságát védők hangoztatják a szerelem “jogát”. De nem beszélnek arról, hogy az elváló fél milyen gyilkos fájdalmat okoz elhagyott házastársának és gyermekeinek.
II.) A gyermekek érdeke. - A kisgyermek személyisége akkor alakul egészségesen, ha békés családi légkör, egymást szerető szülők veszik őt körül. A gyermek szülei kölcsönös szeretetéből tanulhatja meg leginkább, hogy lehet szeretni, bízni, ajándékozni. - Az elvált szülők gyermekei viszont olyan sebeket hordoznak lelkükben, amelyeket sokan csak hosszú idő múltán tudnak úgy-ahogy begyógyítani, sokan pedig soha.
III.) A társadalom érdeke, hogy a házasság ne bomoljék fel. Hiszen amint láttuk, boldog házastársak és egészséges gyermekek csak kiegyensúlyozott családokban élnek. A jó család tehát a társadalom jövőjének záloga.
IV.) A szexualitás természete. - A férfi és a nő teljes testi egymásnak adottsága nem csupán biológiai tény, hanem az emberi személy legbensejét érintő tett. Ez az önátadás akkor igazán emberi, ha tartalmazza azt a szeretetet, amit jelez: a teljes, személyes, végleges önátadást. A test fizikai átadása hazugság volna, ha nem volna az életre szóló személyes önátadás kifejezője, illetve annak gyümölcse.

b) A szentségi házasság felbonthatatlansága
Az Egyház a házasságot természete szerint felbonthatatlannak tartja. (A nem katolikusok vagy nem hívők házasságát is!) Ha valaki érvényes szentségi házasságot kötött, és e házasságban élt, nem köthet második házasságot, amíg házastársa él. S ha mégis elválik és új polgári házasságot köt, nem járulhat szentgyónáshoz és áldozáshoz (csak halálveszélyben).

Bizonyos esetekben mégis felbomolhat egy megkötött házasság; pl. ha az egyik fél alkalmatlan a házasság testi-lelki életszövetségére, illetve ha nem volt szándékában létrehozni azt. Ilyen esetekben azonban a házasság nem is jött létre.
Nem jön létre a szentségi házasság akkor sem, ha egy katolikusnak keresztelt személy nem a katolikus Egyház előírásai szerint köt házasságot.
Máskor előfordul, hogy a házasfelek kapcsolata annyira tarthatatlanná válik, hogy a gyermekek érdeke miatt nem lehetséges további együtt maradás (pl. súlyosan alkoholista férj esetében). Ilyenkor lehetséges a különélés és a polgári válás, de ha szentségi házasságban éltek, új egyházi házasságot nem köthetnek.

Igazságos, hogy az sem köthet új házasságot, aki vétlen a válásban? - Ezzel a súlyos előírással az Egyház eleget akar tenni Jézus házasságára vonatkozó felhívásának: “Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza”. (Mt 19,6) - És ilyen áron fel akarja hívni a keresztények és a világ figyelmét, hogy a házasságkötés valóban egy életre szól, és csak a másik fél halálával bomlik fel.
Mi a helyzete az elvált és újraházasult személyeknek?- Az elváltak helyzetét egyházi szakemberrel kell megbeszélni. Amennyiben az első, szentségi házasság érvényes volt, annak felbontására a jelen egyházfegyelem szerint nincs mód. De az új házasságban élő azért nincs kitaszítva az Egyházból! Bár nem gyónhat és áldozhat, mégis van módja arra, hogy kiengesztelődjék Istennel. Bánja meg teljes szívvel vétkeit, imádkozzék, vegyen részt a keresztény közösség életében, gyakorolja a szeretet cselekedeteit, végezzen lelki áldozást (vö. 24. rész, Tudod-e?). Ezek megtisztíthatják őt. - A szentségektől való eltiltás fájdalmát pedig ajánlja fel mint szenvedést, különösen azért, hogy mások megfontolt, tartós házasságot kössenek.

4. A gyermek a házasságban

A házasságnak természete szerint az a rendeltetése, hogy gyermekeknek adjon életet. (vö. Ter 1,28). A házastársak egymás iránti szeretete a gyermekek vállalásában teljesedik be és válik tartóssá. A férfi és a nő egyénisége is a felelős apaságban és anyaságban bontakozik ki. S a szülők így válnak sajátosan a Teremtő munkatársaivá.
- A szülők joga felelősen megtervezni, hány gyermeket tudnak vállalni. De ez nem jelenti a gyermekek számának önkényes meghatározását. A családtervezésben nem a kényelem a döntő szempont, hanem az egészséges család kialakítása. Figyelembe kell tehát venniük sajátos körülményeiket (lakásviszonyaikat, egészségi állapotukat), különösen pedig meg kell gondolniuk, melyik az “ideális” gyermekszám házasságuk számára.
- Az “ideális” gyermekszám háromnál kezdődik a család szakemberei szerint. Nem csupán azért, mert ez a szám képes fenntartani a társadalmat, utódokat állítani a szülők és a gyermek nélküliek helyébe. Hanem, mert a kutatások azt igazolják, hogy a felelősen vállalt 3 - és azon felüli - gyermekes családok általában kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak.

Miért “ideálisabb” a három gyermek, mint pl. a kettő? - Többek között azért, mert a közösség sok szempontból erősebb, kiegyensúlyozottabb, mint két személy kapcsolata. Közösséghez pedig legalább három személyre van szükség. - A három vagy több gyermek között kialakuló közösség kiegyensúlyozása hat az egész család légkörére.
Nem vállalok több gyermeket, mert akkor egyiknek sem tudok elegendő anyagi javakat biztosítani - mondja valaki. - A témával foglalkozó felmérések azt mutatják, hogy a több gyermeket felelősen vállaló családokban valóban kevesebb anyagi ráfordítás jut egy főre. De ez elsősorban a luxuscikkekben és nem a lényegi kiadásokban hoz létre különbséget a nagy- és kis-létszámú családok gyermekei között. Viszont a többgyermekes családban általában mindenki jobban megtanul alkalmazkodni, törődni a másikkal. Ezáltal a gyermekek a legértékesebb emberi tulajdonságokat sajátítják el, s ily módon is jobb lesz a család légköre.

III. Tedd ma Isten akaratát!


Aki arra törekszik, hogy megvalósítsa keresztény hivatását, aki a jelenben teszi a mai nap Isten-adta feladatát, azt Isten elvezeti arra az életpályára, amelyre őt szánta. Így az egyik a papi vagy a szerzetesi hivatásban, a másik a világban vagy a családban válik Krisztus-hordozóvá.
Tedd tehát minden nap Isten akaratát, s kérd az Urat, mutassa meg, milyen hivatást szánt neked! Szeresd ma - áldozatok árán is! - embertársaidat, hogy egyszer éretten tudj majd szeretni, és boldogan élhess azon az életpályán, amelyre az Úr hív!

Összefoglalás


132. Mit ígérnek a jegyesek a szentségi házasságkötéskor?
A szentségi házasságkötéskor a jegyesek megígérik, 1. hogy életük végéig hűek lesznek egymáshoz, 2. hogy vállalják a gyermekeket, 3. és jó kereszténnyé fogják nevelni őket, 4. s hogy ily módon mint Isten szeretetének tanúi akarnak élni a világban.

133. Mit kapnak a jegyesek a házasság szentsége által?
A jegyesek a házasság szentsége által kegyelmet kapnak Istentől, hogy házastársi kötelességeiket hűen teljesíthessék, és hogy mint az Egyház élő sejtje éljenek a világban.

134. Hogyan szól az Egyház öt parancsa?
1. A vasárnapot és az ünnepeket szentmisével és munkaszünettel szenteld meg!
2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!
3. Évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál!
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!

Válaszolj!


1. Mi a jegyesek tennivalója a házasságkötés előtt?
2. Mit ígérnek a jegyesek a házasságkötéskor?
3. Miért nem mulasztja el a hívő a szentségi házasságkötést?
4. Ki szolgáltatja ki a házasság szentségét?
5. Mi igazolja, hogy a házasság természete szerint felbonthatatlan?
6. Katolikusok házassága mikor felbonthatatlan?
7. Miért nem engedi meg az Egyház az újraházasodást?
8. Mikor bomolhat fel mégis a házasság?
9. Az újraházasultak ki vannak taszítva az Egyházból?
10. Miért ideálisabb a három, mint a kevesebb gyermek?

Feladat!


1. Tedd ma Isten akaratát, hogy Isten megmutathassa, milyen hivatást szánt neked!
2. Gondold meg, mivel járulhatnál hozzá, hogy családotok valóban “kis Egyház” legyen!

Beszéljük meg!


Milyen mindennapos lemondásokra kell késznek lenniük a házastársaknak, ha szép családi életet akarnak teremteni?
Mi a mondanivalója a II. vatikáni zsinat buzdításának, hogy a fiatal keresztény családok hozzanak létre közösségeket, “s így kölcsönösen segítsék egymást abban, hogy a nehéz életkörülmények között könnyebben és teljesebben élhessenek keresztény életet” (A papságról 6)?