I. rész
AZ EMBER KERESI ISTENT
2. fejezet
“Minél mélyebbre hatolunk a világ megismerésében, annál nagyobb lesz csodálatunk ”, írja Kepler, a modern csillagászat egyik alapítója. - És te - megcsodáltál-e már legalább néhányat a világ csodái közül? Megcsodáltad-e már a csillagos eget vagy egy kicsiny virág pompáját, a madarak repülését vagy a hangya céltudatos munkáját? Sokat tanulsz a világról! De megtanulod-e csodálni azt?
Itt élsz a Föld nevű égitesten. Bizonyára tudod, hogy Földünk 24 óra alatt körbefordul tengelye körül, miközben óránként 1700 kilométert megtéve kering pályáján a Nap körül. Ránk ragyog a Nap, amely 150 millió km-re van tőlünk, és 70 ezer km-es óránkénti sebességgel száguld a Véga csillag felé. A napba 1.300.000 Föld nagyságú gömb férne bele. Ha a Föld kicsit közelebb volna a Naphoz, a felszíne több száz fok forró lenne, ha távolabb volna, hideg és fagyott lenne: az élet egyik esetben sem alakulhatott volna ki rajta. Ha közelebb lennénk a Holdhoz, ennek hatására az apály és a dagály akkora lenne, hogy a víz naponta kétszer elárasztaná a földrészek nagy területét. - Fejünk fölött esténként 3-4 ezer csillagot veszünk észre, de ezek is szédületes sebességgel keringenek a világűr mérhetetlen tereiben. A mi naprendszerünk csak egy picinyke “alkatrész” a csillagok világában. A legközelebbi állócsillag 4 fényévre van hozzánk; a Sarkcsillag több mint 40 fényévre; a Tejút milliónyi csillaga 20 ezer fényévre. De hol van ettől a világmindenség végső pontja?
És szinte hihetetlennek tűnik, hogy ugyanilyen csodálatos “rendszereket” találsz az atomoknak mikroszkóppal sem látható kicsiny világában. Az atommag körül - mint a Nap körül a bolygók - ott keringenek (vagy hullámzanak) az elektronok, noha egy atom átmérője csupán néhány tízmilliomod milliméter. Csodálatos az is, hogy e “kis csillagvilágban” óriási űr van, és szédítő erő feszül. Ha az atommag és a körülötte száguldó elektronok közti teret eltüntetnénk, Földünk olyan kicsi lenne, hogy az asztalra tehetnénk; az ember akkora lenne, mint a bacilus és az egész emberiség beleférne egy gyűszűbe. (Persze a súlya mindennek megmaradna.)
- Milyen csodálatos az atomvilág elrendezése! Vajon nem kelti-e ezt a gondolatot, hogy ugyanaz lehet az atom és a csillagvilág alkotója?
De a csillagoknál, az atomoknál közelebb áll hozzád az élők világa. Mennyi csodát láthatsz itt! Bizonyosan megfigyelted már a napraforgó “ügyességét”: szüksége van a napra, hát utána fordítja fejét. Vagy észrevetted a pincében levő burgonya “leleményességét”: ő is a fényre vágyik, ha nyújtogatni kezdi csíráit a fény irányába... Tanultál a forró égövi növények, például a tök “gyakorlatiasságáról”: beárnyékolja a földet nagy leveleivel, hogy a talajból ne párologjon el a nedvesség, s így megmaradjon az ő számára. Gyökereinek együttes hossza 25 km is lehet; így elegendő nedvességet képes felszívni a száraz talajból is.
Sok egyéb érdekességet is ismersz a növények világából. Tudod, hogy élnek növények sivatagos tájakon és a vízben, a trópusi melegben és sarkvidéken, tengerszinten és sok ezer méter magasságban, és mindenütt alkalmazkodnak környezetükhöz. Talán hallottál arról is, hogy vannak olyan óriási fák, amelyek 100-150 méter magasra is megnőnek (magasabbak, mint a világ legmagasabb temploma) és több ezer évet megélnek. Ugyanakkor hazánkban is él olyan törpe növény, amely virágostul mindössze egy milliméter. De a nagyító alatt látod, hogy a kicsiny növénykék éppoly harmónikus, pompás felépítésűek, mint óriási testvéreik.
És tudod azt is, hogy egy-egy növényi mag magában hordozza az egész növényt. Egyetlen almamagba bele van “programozva” egy hatalmas almafa. Csak elveted és kifejlődik belőle... Milyen belső “irányítórendszerük” van a növényeknek, hogy minderre képesek?
És mennyi csodáról tanultál még! Gondolj csak az élők belső “szerkezetére”: a sejtekre, amelyek önmagukban is kis élő rendszerek, de amelyek szövetekké, az állatoknál, az embereknél szervekké, szervrendszerekké, szervezetté rendeződnek össze... És milyen pontosan tölti be minden rész a maga szerepét a szervezetben. Vagy gondolj egy-egy növény csodálatos “vegyi üzemére”! Igen, a növény olyan feladat megoldására képes, amire ma még a legfejlettebb vegyi gyár sem: széndioxidból és vízből a napfény felhasználásával fehérjét és cukrot “gyárt”, s közben még oxigént is felszabadít, ami az állatok és az emberek légzését lehetővé teszi.
Csodáld meg most csupán a búzát, az építészetnek és a vegyi iparnak e sok titkot rejtő csodáját. A búzaszálat és kalászt mérnöki nyelven (400-szoros nagyításban) így írhatnánk le: egy 4 m széles és 1500 m magas torony, beton és vas nélkül. A toronyban lépcsőket, folyosókat, darukat és vízvezetékeket találunk. A torony falának vastagsága csupán fél méter. A torony tetején vegyi gyár épült, amely szénhidrátokat (lisztet) gyárt vízben feloldott ásványokból a Nap energiájának segítségével. Ez a csodálatos torony rugalmasan hajladozik, és nem törik el...
Vagy nézzük az állatvilág csodáit. Megcsodáltál már egy repülőgépet? Tudod, hogy a tervezők és gépek micsoda munkájába került egy-egy ilyen fémmadár létrehozása? De arra gondoltál-e, hogy egy madár még sokkal nagyobb pontossággal van “megtervezve”? S a repülőgép tervezői a legtöbbet éppen a madaraktól tanulták, az ő testalkatukat másolták le... - Vagy ismered a tengeralattjáró hajó működésének elvét? Ha a légkamrákban levegőt fejlesztenek, akkor felemelkedik a vízben, s ha a levegőt kiengedik, a hajó a víz alá süllyed. Zseniális felfedezés! De nem új. Tulajdonképpen csak a hal lemásolása. Nyomtad már szét a hal léghólyagját? Ez a hal légkamrája. Ezzel tud felemelkedni a tengerben. És testének alakja is a legmegfelelőbb a vízben való tovasiklásra: Így ezt is lemásolták a tengeralattjárók... - Vagy hallottál már a radarról? Ez a gép elektromos rezgéseket bocsát ki. Ha azok beleütköznek egy tárgyba - például a repülőbe - visszaverődnek. - A radar elfogja a visszaverődött hullámokat és jelzi, hol van a keresett gép. Micsoda szellemes találmány. A II. világháborúban megmentette Angliát a német repülőktől. De tudod-e, hogy több állatnak is van “radarja”? Például a denevéreknek vagy egyes halaknak. Rezgéseket bocsátanak ki, és mint a radar felfogják azok visszaverődését. Így tudnak tájékozódni, közlekedni anélkül, hogy beleütköznének a tárgyakba...
Az
állatvilág tele van csodákkal. Különösen
ismertek az ösztönök csodái.
A gólya például elrepül ősszel, és mintegy 10
ezer kilométert repülve jut el a céljához. S
tavasszal visszatér ugyanabba a faluba, ahonnan
elindult. És a magyar gólya “tudja” , hogy a
Szuezi-csatornánál kell átrepülnie Afrikába,
mert egyébként belepusztul a tengerbe. A német
gólya viszont Gibraltárnál repül át. A
postagalamb is hazatalál akkor is, ha akár 1000
km-re elvitték hazulról. Micsoda “műszer”
irányítja a madarakat? - Az ösztön. - De milyen
csodálatos dolog ez az ösztön, amely a madarak
tájékozódásának esetében olyan feladatot tud
elvégezni, amit a repülőgépen egy szekrényre
való műszer tud csak megoldani!Sok-sok csodáról beszélhetnénk még az állatok világából. Például állatokról, amelyek környezetüknek megfelelően változtatják színüket, hogy ne lehessen észrevenni őket. Vagy a méhek és a hangyák társadalmának életéről, ahol olyan rend uralkodik, mint egy jól megszervezett államban stb.
De figyeljünk most egy kicsit az emberre, önmagunkra. Tetted-e már a szívedre a kezedet? Elgondolkoztál-e ezen a csodálatos műszeren, a szíven, amely oly rendkívüli pontossággal pumpálja a vért testedbe? Vagy megfigyelted-e már lélegzésedet? Nem kell külön gondolnod rá, és mégis rendszeresen veszed a levegőt, s ezáltal nem fulladsz meg... Elgondolkoztál-e szemed vagy füled “szerkezetén ”? Akik vakok vagy süketek, azok érzik igazán, milyen értékesek ezek a szervek, amelyekkel látunk vagy hallunk! Megcsodáltad-e már - vagy túlságosan is természetes számodra -, hogy egyszerűen csak akarod, és máris fel tudod emelni kezedet, félrefordítod fejedet, vagy lépsz egyet? Milyen csodálatos gép az, amely ilyen műveletekre képes!
Ha a körülötted levő világot tanulmányozod, szinte eláll a lélegzeted a sok csoda láttán. Csodálatos a csillagrendszerek harmóniája, de nem kevésbé csodálatos a kicsiny atomok szerkezete sem. Csodálatosak az élettelen és élő természet részei, és csodálatos a növényi, az állati vagy az emberi szervezetnek pontos és célszerű működése. De talán még csodálatosabb az egész természet hatalmas összefüggő rendje: Egyrészt az élettelen és az élő természet elválaszthatatlan kapcsolata, másrészt az élők világának - a növények, állatok és az ember világának - egymással összefüggő, egymást kiegészítő szervezettsége, rendszere. Hiszen tudod, hogy pl. a növények nem élhetnének, ha nem volna napfény meg levegő. A legtöbb virág nem tudna termést hozni, ha nem poroznák be a virágról-virágra szálló méhek. Az állatok és az ember számára már elfogyott volna az oxigén a levegőből, ha a növények folyton újra nem termelnék stb.
A világban annyi bölcsesség, annyi harmónia, annyi célirányosság van, hogy érthető, ha a történelem sok gondolkodója és tudósa mindezek mögött felfedezte a Végtelen Bölcsességet. Vörösmarty is erre a következtetésre jut és erre hív fel:
“A természet örök könyvét forgatni ne szűnjed:
Benne az Istennek képe leírva vagyon. ”
1. A világ rendje és a két világnézet
Többféle világnézet létezik, amelyek megközelítően két nagy csoportra oszlanak: a materialistákra és istenhívőkre = azokra, akik az anyagon kívül más létező valóságról is tudnak.
A materialista világnézet azt vallja, hogy csak az anyagi világ létezik, amely szükségszerű és örökkévaló. Az anyagi világ önmagát (saját erejéből) folyton felülmúlva egyre fejlettebb rendszereket (rendezettséget) hoz létre; végső fokon pedig létrehozza a közösségben élő embert, aki saját erejéből boldoggá teheti önmagát.
Az istenhívő (vagy vallásos) világnézet azt vallja, hogy öröktől fogva és szükségszerűen a végtelen isteni Szellem és Szeretet létezik. Ő teremti a világot és képesíti állandóan arra, hogy önmagát felülmúlva egyre fejlettebb rendszereket (rendezettséget) hozzon létre; végső fokon pedig létrehozza a közösségben élő embert, aki általa és benne nyerheti el teljes boldogságát.
Mindkét világnézethez tartozó emberek élnek körülöttünk.
Mindkét világnézet tagjai között vannak tanult emberek és tudósok. Tanulj meg minden embert tisztelni, aki őszintén követi a maga világnézetét, és annak megfelelően emberhez méltóan él!
2. Rendet csak értelmes rendező hozhat létre
a) A felvilágosodás koráig az emberiségnek, sőt a tudósoknak is legnagyobb része vallásos volt. A világ rendjéről úgy gondolkoztak, ahogyan ezt Galilei, a középkor nagy tudósa és csillagásza is megfogalmazta: Rendet csak értelmes valaki csinálhat. Márpedig a világmindenségben végtelen értelmesség, rendezettség nyilvánul meg. Ebből következik, hogy mindezt csak egy végtelenül Bölcs Valaki hozhatta létre (G. Galilei: Párbeszéd a két világrendszerről - első nap).
Ez a kor egyszerű példákkal világította meg érvelését: Kezdd el a 32 lapos kártyát keverni! Elképzelhető-e, hogy többször egymás után véletlenül a megfelelő sorrendbe állnak a lapok? Vagy lehetséges-e, hogy a nyomdában egy több ezer betűs szöveg betűi hosszú ideig tartó rázás után véletlenül pont a kívánt értelmes szöveggé álljanak össze? Az élet természetes tapasztalata, hogy ahol rendet találunk, ott fel kell tételeznünk, hogy egy gondolkozó valaki tervezte azt. Az anyagvilág viszont számtalanszor nagyobb rendezettséget tud felmutatni, mint bármely gép. Fel kell tehát tételeznünk, hogy egy végtelenül értelmes Valaki tervezte azt.
Kopernikusz a modern világkép egyik megalapítója korszakalkotó nagy könyvében ezt írja: Egy tudomány “annál előkelőbb, minél nemesebb gondolatokra sarkall. A csillagászat a legelőkelőbbek közé tartozik, mert a világmindenségben tapasztalt rend feltétlenül Isten felé fordítja a kutató figyelmét.” (Az égitestek mozgásáról).
Newton a modern természettudomány megalapozója fő művében így következtet: A csillagvilág rendje, “a Napnak, a Holdnak, a bolygóknak, az üstökösöknek rendkívülien pontos szerkezete csak egy értelmes és hatalmas lény okossága és parancsa szerint keletkezhetett. Ebből következik, hogy Isten valóban élő, mindenható és mindent tudó Isten, végtelenül tökéletes lény.” (A természetfilozófia matematikai elvei).
A már idézett Galilei többek között a növényvilágból is hoz példát a rend megvilágítására: “A szőlővessző gyökeret ereszt, táplálékhoz jut. Ennek egy részét levelei felépítésére, egy másik részét az indák táplálására különíti el, megint egy másik része a termés, a szőlőbogyó húsának, héjának célját szolgálja. A mindenható természet mindezt megvalósítja. Pedig ez csak egyike annak a számtalan műnek, amelyeket a természet létrehoz. És mindebben végtelen bölcsesség nyilatkozik meg. Ebből lemérhető, hogy mennyire végtelenszer végtelen az isteni bölcsesség.” (Párbeszéd a két világrendszerről).
b) A tudomány a fejlődés során mindinkább felfedezte az anyagban levő törvényeket. Ekkoriban egyes tudósok így kezdtek érvelni: Az anyagvilág önmagában hordja a törvényeket. E törvények irányítják a világ fejlődését, rendeződését. A világ rendjének megmagyarázásában nincs tehát szükség “külső” rendezőre, Istenre. - Ebben a korban az emberiségnek és a tudósoknak egy része materialistává lett.
A materializmus kezdetben egyszerűen a mechanikus törvények működésével magyarázta a világ rendjének létrejöttét. Ez volt a mechanikus materializmus. A tudomány fejlődésével azonban egyre inkább fölfedezték az anyagvilágnak (sajátosan, pl. az élők világának) minden korábbi elképzelést meghaladó rendezettségét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a világ rendje nem jöhet létre egyszerűen a mechanikus törvények alapján. E következtetés megvilágításának kedvéért vegyünk egy példát. Vizsgáljuk meg az élővilág legkisebb összetevőjét, a fehérjét! A fehérje általában több százezer, pontos rendben elhelyezkedő atomból áll, illetve mintegy ezer aminósav-gyökből. Vajon az élőknek ez a legelemibb alkatrésze “összeállhat” -e véletlen folytán? - A valószínűségszámítás alapján kimutatható, hogy mennyi esélye van a mozaik, a kártya, a betűk vagy a fehérje véletlen elrendeződésének, mennyi idő, - hány kísérlet - után van valószínűsége létrejöttének. Az aminósav-gyökök megfelelő elrendezése esetén ez a szám 10 1274. Valaki azt mondhatná, hogy elképzelhető az is, hogy véletlenül az első alkalommal létrejön a kívánt rend. Ez igaz. De az élet keletkezésekor nem egyetlen “véletlenül” létrejött fehérjével kell számolnunk, hanem fehérjék milliárdjaival. Ily nagy tömeg véletlen kialakulása pedig egyszerűen lehetetlen. Ilyen értelemben írja a kérdés ismert kutatója, a szovjet Oparin is, hogy: “A fehérjék felépítése igen bonyolult... belső “célszerűség” jellemzi... Ennek a “célszerűségnek” véletlen kialakulása éppúgy lehetetlen, mint ahogy nem jöhet létre véletlenül, elemi spontán módon egy bizonyos termék előállítására alkalmazott üzem. (A. I. Oparin: Az élet keletkezése a földön, Bp. 1960, 219.). - Hogy jön tehát létre a magas fokú rend? A “minőségi változások”, illetve a dialektikus ugrás által, válaszolja a dialektikus materializmus.
A dialektikus materializmus tanításának lényege, hogy egyrészt az anyag magában hordozza a mozgástörvényeket, amelyek szükségképpen fejlődésre “késztetik” az anyagot, másrészt a fejlődésben, az evolúcióban ugrások vannak - a mennyiségi változások minőségi változásba csapnak át -, s minden ugrás alkalmával valami lényegileg új: az anyag magasabbfokú rendezettsége jelenik meg. Valójában azonban e szemléletváltozás csupán némileg módosította a korábbi századok tudósainak kérdésfeltevését.
Korunk istenhívő tudósai - például Planck, Einstein, Schrödinger vagy Heisenberg - arra mutatnak rá, hogy a világ csodálatos rendjét létrehozó, illetve az evolúciót irányító törvényeket is egy végtelenül értelmes valakinek kellett létrehoznia, elgondolnia. Vagyis az anyag nem okolja meg önmagát, mert az értelemmel nem rendelkező anyagnak nem lehet az a legfontosabb tulajdonsága, hogy (a dialektikus ugrások során) a legmagasabb fokon “értelmes” rend létrehozására képes legyen.
Az istenhívő világnézet és a tudósok jelentős része változatlanul úgy érvel, mint például A. Einstein századunk egyik legnagyobb fizikusa és gondolkodója: “Minden természettudósnál kézenfekvőnek kell lennie egy bizonyos fajtájú vallási érzésnek. Mert nem képzelheti azt, hogy azokat a rendkívül finom összefüggéseket (törvényeket), amelyeket felfedez, elsőnek ő gondolta el. A felfoghatatlan világmindenségben egy határtalan magasabbrendű értelem nyilatkoztatja ki magát (Barnett: Einstein und das Universum). M. Planck így ír: A fizikai kutatások eredménye ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül helyezkednek el, hanem egységes terv szerint függnek össze... A legcsodálatosabb azonban az, hogy a törvények szakszerű megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást keltik, hogy a természetet értelem, céltudatos akarat irányítja... vallás és természettudomány tehát nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást. (M. Planck: Reden und Vorträge.)
A világban hatalmas rendezettséget fedezünk fel, s ebből következtetni lehet a Rendezőre - mondták és mondják sokan. De nehogy azt hidd, hogy ezzel mindent “megértettél ”, mindent “tudsz” . A világ rendezettsége oly magasfokú, és oly módon felülmúl minden képzeletet, hogy aki igazán belemélyed szemlélésébe, az nem csupán egy (a fent idézetthez hasonló) logikai következtetéshez jut el, hanem sokkal tovább: a csodálathoz. Ahhoz a csodálathoz, amelyről Einstein is ír (az előző bekezdésben), s amely megsejti, szinte “kitapintja” Istent. K. Linné, a növénytani rendszerezés megalapítója is azt mondta: “Ha egy kis növényt, egy búzaszálat vagy útszéli gazt látok, Isten nagysága jut eszembe és leborulok Isten előtt.”
Aki nem tud csodálkozni, az sérült ember. Megrendítő csodák, szépségek, izgalmak közt jár (talán ezekről tanul vagy ezekkel dolgozik), s valamiképp mégsem fogja fel őket, nem tud gyönyörködni bennünk, nem tud kapcsolatot teremteni velük...
Indulj el e héten látó szemmel! Fedezd fel, csodáld meg a legegyszerűbb “csodákat” , amelyekkel nap mint nap találkozol (pl. a virágok harmóniáját-szépségét, szíved verését-működését; vagy csupán a levegőt, amelyből lélegzel, amely hangodat továbbítja, meg az illatokat; amely lehetővé teszi a repülő meg a madarak repülését, amely burkával védi a Földet a nagy hőingadozásoktól, vagy éppen a meteoritok becsapódása ellen, amely táplálja a növényeket és a tüzet is, amely mozgásával hűsíteni tud, de orkánná is változhat stb. stb.) Ha látó - csodákat felfedező - szemmel-szívvel jársz a világban, te is megtapasztalod, amit Linné, hogy csodálat, hála és bizonyára imádás is fakad szívedben, Isten mérhetetlen bölcsességét, nagyságát és szeretetét látva...
Összefoglalás
4. Mire következtetnek az istenhívők a világ rendjéből?
A világ rendjéből az istenhívők így következtetnek: Rendet csak értelmes rendező hozhat létre. Márpedig a világban végtelen rendezettség található. Ebből következik, hogy csak egy végtelenül bölcs Valaki hozhatta létre.
5. Vajon lehet valaki magától?
Ha valamikor semmi sem lett volna, akkor ma sem lenne semmi. Vagyis valaminek vagy valakinek kell lennie először, azaz magától. A materialisták szerint az anyag van magától, az istenhívők szerint Isten. (Azt, hogy Isten van először, onnan tudjuk, hogy az anyagvilágban rend van, s ezt egy értelmes valakinek kellett létrehoznia. Tehát az anyagot Isten rendezte.)
6. Mióta van Isten és meddig lesz?
Isten mindig volt és mindig lesz. Isten örökkévaló.
Válaszolj!
1. Mondj néhány példát a természet csodáira!
2. Írd fel, a természetnek milyen rendezettségéről tanultál az utóbbi időben!
3. Olvasd el Babits Mihály: Zsoltár férfihangra c. versét!
Vajon a vallás keletkezése mennyiben van kapcsolatban a tudatlansággal és a félelemmel? - A primitív vallásokban valóban nem egyszer fellelhetők a tudatlanság és a félelem nyomai. Ez érthető is. Például nem tudták, miért villámlik vagy dörög. Féltek a természet erőitől, s azt mondták: az istenek műve az. De már ezekben a vallásokban is jelen van az a felismerés, amely a fejlett vallásokban, hogy a csodálatos világot egy végtelenül hatalmas Lénynek kellett teremtenie, vagy neki kell irányítania. Ennek a felismerésnek legtisztább megfogalmazásait adta az Ószövetség: “Az egek hirdetik Isten dicsőségét, az égbolt vallja kezének művét” - írja a zsoltáros (18. zsolt.). A tisztultabb vallásokban tehát nem a félelem az uralkodó érzelem, hanem a hála, a csodálat és a magasztalás Isten nagyságának és szépségének láttán: “Mi Urunk, mily csodálatos a te neved széles e világon” - írja egy másik zsoltár (8. zsolt.).
a) Ha Isten teremtette a világot, akkor nincs igaza a fejlődéselméletnek? Hiszen aszerint a világ és Földünkön az élet évmilliárdok során lassan fejlődött ki! - A fejlődés elmélete nem mond ellent annak, hogy a világot Isten teremtette. Már Szent Ágoston püspök (+430) az ókori világ egyik legnagyobb gondolkozója is úgy magyarázta ezt, hogy a világot Isten teremtette, és az anyagba belehelyezte a törvényeket, amelyek azt a fejlődésre képessé tették. - (Melyik a bölcsebb alkotás? Egy egyszerű gép, vagy egy olyan, amelybe bele vannak programozva a további bonyolult munkafeladatok vagy lehetőségek?!)
b) Azt mondjuk, hogy a világ rendjét, például a fehérjék vagy az élők rendezettségét Isten bölcsességének kellett elrendeznie. De ha egyszer előállítjuk az életet, akkor nem lesz-e bebizonyítva, hogy az kialakulhat magától?! - Egy írógépet, egy repülőt az ember állít elő. De ezzel még nincs bizonyítva, hogy maguktól, véletlenül keletkeztek. Ellenkezőleg. Rendezettségük éppen azt igazolja, hogy gondolkodó valaki hozta őket létre.