VII. rész



Lelki tükör

I. Ritkán gyónók számára - a Tízparancs alapján


Mikor gyóntam utoljára?
Miért maradt el ilyen sokáig?

1. Uradat, Istenedet imádd és csak Neki szolgálj!
- Imádkozom-e reggelente? (Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni?)
- Imádkozom-e esténként? (Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret-vizsgálatot?)

2. Isten nevét hiába ne vedd!
- Káromkodtam? (Isten és a szentek nevét ejtettem-e ki átkozódó, csúnya szavak kíséretében? - Milyen gyakran?)
- Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül? (Mondok-e egy fohászt, ha káromlást hallok?)
- Esküdöztem fölöslegesen? - Szent dolgokkal tréfálkoztam?

3. Az Úr napját szenteld meg!
- Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? (Hanyagságból? Hányszor?)
- Szentmisén Isten és az ottlevők iránti szeretettel vettem részt?
- Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e az egyházi ünnepeket?
- A bűnbánati napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből? (Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?)

4. Atyádat és anyádat tiszteld!
- Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik?
- Tisztelem-e az idősebbeket? (Iskolában, utcán, stb?)

5. Ne ölj!
- Szoktam-e verekedni, durváskodni, gúnyolódni? - Másoknak fájdalmat okozni? (Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?)
- Vigyázok-e egészségemre? (Kerülöm-e a dohányzást, az alkoholt?)
- Csábítottam-e mást bűnre?

6. Ne paráználkodj!
- Paráználkodtam-e? - Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant? (Vö. 50.l.)
- Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet?
- Cselekedtem-e tisztátalan - mással vagy magammal („önkielégítés”?) (Hányszor?)

7. Ne lopj!
- Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? (Visszaadtam-e már?)
- Vigyáztam-e magam és mások holmijára?
- Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért? (Iskolában, utcán, vonaton?)
- Nem „lopom-e” az időt? - Becsülettel végzem-e kötelességeimet? (Hittan, tanulás, munka?)

8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen!
- Hazudtam? - Okoztam-e ezzel másnak kárt?
- Rágalmaztam? (Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?)
- Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?

9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd!
- Irigykedtem-e? (Más értékeire, tehetségére, stb.?)
- Szívesen adtam-e rászorulóknak? (Tulajdonomból, időmből?)

II. Rendszeres gyónók számára

(Nézd át a „ritkán gyónók” lelki tükrét is: különösen az 1., 3. és 4. parancsot!)


1. Isten terve rólam

Istennek szép terve van rólam. Az a terve, hogy Jézus kibontakozhassék bennem. Nekem e célért csak egyet kell tennem: mindenben teljesítenem az Ő akaratát.

- Él-e bennem a vágy, hogy Isten terve teljesüljön bennem? - Hogy megtaláljam azt a hivatást, amire Isten szánt? - Imádkozom-e ezért?
- Ne aggódjatok - mondja Jézus. Tudom-e rábízni magam Isten gondviselő szeretetére?
- Törekszem-e arra, hogy jobban megismerjem hitemet, s ezáltal Isten reám vonatkozó tervét?
- Szánok-e elegendő időt az Istennel való kapcsolat elmélyítésére? (Ima, szentírás, lelki olvasmányok, elmélkedések, stb. - lelkivezetőmmel való megbeszélés alapján?)
- Figyelek-e lelkivezetőm irányítására?
- Lelkiismeretem által a Szentlélek vezet, hogy Isten terve megvalósulhasson bennem. - Azonnal követem-e lelkiismeretem indításait? (Pl. hogy ne válaszoljak egy sértésre; ne nézzek meg valamit; első szóra engedelmeskedjek; reggel azonnal ugorjak ki az ágyból, stb?)
- Kötelességeimet (hittan, tanulás, munka) becsülettel örömmel végzem-e?
- Rendszeres vagyok-e az étkezésben - vagy gyakran torkoskodom?
- Cselekedeteim előtt néha megállok-e, hogy meggondoljam: most, itt hogyan tudom teljesíteni Isten akaratát?

2. Jézus a testvérben

Isten első akarata, hogy szeressük Őt és embertársunkat. (Amit egynek teszünk, Neki tesszük.)

- Észrevettem-e Jézus jóságát embertársaimban? - Örömet szereztem-e nekik azzal, hogy megdicsértem a bennük levő jót? (Vagy sokszor megbíráltam őket?)
- Legalább olyankor, ha nehezemre esett mások szolgálata, gondoltam-e arra, hogy embertársaimban Jézust szolgálom?
- Azzal az elhatározással szoktam-e embertársaim közé menni (iskolába, hittanra, haza), hogy örömet akarok szerezni nekik? - Vagy inkább azzal az elvárással, hogy ők szerezzenek nekem örömet?
- Tudtam-e mások kedvéért lemondani akaratomról, elképzelésemről? - Vagy minden áron ragaszkodom ahhoz?

3. Jézus a szenvedésben

Jézus a kereszten, majd elhagyottságában magára vette szenvedésünket. Azóta minden fájdalomban felismerhetjük Őt. Ha vele egyesülünk, minden szenvedés a feltámadásba vezet.

- Testi és lelki fájdalmaimban felismertem és köszöntöttem-e a szenvedő Jézust? Vele egyesülten örömmel ajánlottam-e fel szenvedésemet másokért?
- Hibáim, gyengeségeim érzetében felismertem-e az értünk gyengévé lett Jézust? Így sikerült-e újrakezdenem az Ő erejében?
- Szenvedésemben, kedvetlenségemben gondoltam-e arra, hogy a sötétségből a szeretet vezet ki? (vö. Jn 14,21; 1 Jn 3,14)
- Ha egy hibázó, bűnös embert láttam, gondoltam-e arra, hogy Jézus érte is meghalt? - S tudtam-e Jézus szemével nézni rá?
- Bármilyen fájdalommal, sötétséggel találkoztam, köszöntöttem-e ott is Jézust?

4. Szentháromságos küldetésem

Isten ajándékait, a szentségek kegyelmeit azért kapjuk, hogy használjunk vele másoknak; hogy ők is eljussanak Istenhez.

- Gondolok-e arra, hogy felelős vagyok embertársaimért? - Hogy úgy kell szeretnem őket, hogy Jézus megszülethessék és növekedhessék bennünk?
- Törekszem-e arra, hogy Jézus élhessen bennem? - Hiszen csak Ő tud bennem megtéríteni másokat!
- Törekszem-e arra, hogy hittanostársaim és köztem növekedjék a szeretet? - Hiszen Jézus azt akarja, hogy erről ismerje meg Istent a világ!
- Ha feszültség volt hittestvéreim és köztem, elkövettem-e mindent, hogy ez megszűnjék?
- Végzek-e valami konkrét szolgálatot keresztény közösségem (egyházközség, hittanosok) érdekében? - Vajon mit tehetnék még?

Köszönöm Uram, hogy megmutattad gyengeségemet és a Te Jóságodat.
Add, hogy erődből új életet kezdhessek!