VII. rész
A Nagyhét liturgiája
(Olvasmány)Az egyház liturgiái közül legszebb a nagyhété. Jelképesen megjelennek ilyenkor az első nagyhét eseményei: Jézus utolsó napjai, majd halála és föltámadása. És amint minden liturgia, ez is meghív, hogy legyünk részesei e titkoknak. A nagyhét mélységét az sejti meg, aki tudja, hogy a múlt eseményei ma is élnek, folytatódnak, s aki bekapcsolódik a liturgiában megjelenő titkokba. - Lássuk párhuzamban az első nagyhét eseményeit és azok megjelenését a liturgiában.
Virágvasárnap
Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakat lenget és így kiáltozik: „Hozsanna Dávid fiának!”
- Az ünnepi mise előtt a pap (pálmaág helyett) barkát szentel. Majd a nép ünneplő körmenetre indul, s barkával a kezében énekli: Hozsanna Dávid fiának. (A szentelt barkát hazavihetjük. Figyelmeztessen arra, hogy mi nem akarjuk soha megtagadni Jézust, amint a hozsannázó nép tette.)
De a farizeusok és Judás már Jézus elfogatására készülnek.
- A pap piros miseruhája és Jézus szenvedéstörténete - amelyet a misében olvasunk - Jézus közelgő szenvedésére figyelmeztetnek.
A szent háromnapon hitünk legnagyobb titkát - a húsvéti titkot - ünnepeljük. Komoly keresztény ilyenkor, ha csak teheti, részt vesz a közös liturgiákon. E napokon csak este van istentisztelet (és minden templomban csak egyszer), hogy mindenki eljöhessen, illetve, hogy a közösség együtt ünnepeljen.
Nagycsütörtök(az utolsó vacsora ünnepe) Jézus elfogyasztja az utolsó vacsorát tanítványaival. Ekkor volt az első szentmise, az első szentáldozás, az első papszentelés. Ekkor hagyta ránk „végrendeletét”: hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket, és ily módon legyünk mindnyájan egyek.
- Az ünnepi mise örömben kezdődik. Szólnak a harangok, az orgona, a pap fehér ruhában van. Hálát adunk a papságért, a szentmiséért, az áldozásért. (És mindnyájan közösen áldozunk.)
De az utolsó vacsora fényét beárnyékolja a fájdalom: Judás vacsora közben elmegy, hogy elárulja Mesterét.
A katonák készen állnak, hogy elfogják Jézust.
- A dicsőségre még megszólalnak a harangok, az orgona, - de aztán elnémulnak. A mise csendben folytatódik. Jelzi ez, hogy drámai események előtt állunk.
Vacsora után Jézus kimegy apostolaival az Olajfák hegyére. Ott félrevonul, és bűneink terhe alatt vérrel verejtékezik. Majd megérkezik az áruló tanítvány a poroszlókkal. Jézust elfogják.
- A mise után a pap megfosztja díszeitől a főoltárt, majd az Oltáriszentséget a mellékoltárra viszi. Ott fogják őrizni egészen a feltámadásig. A főoltár oltárszekrényének nyitott ajtaja Jézus elhurcolására emlékeztet.
Amíg Jézus az Olajfák hegyén szenvedett, az apostolok elaludtak. Jézus fájóan veti szemükre: „Egy órát sem tudtok virrasztani velem? ”
-
A nagycsütörtöki mise után
templomainkban szentségimádás van a mellékoltárnál (gyakran éjfélig). -
A fiatalok sokfelé külön imaórát is vállalnak. Érzik, nekik is szól
Jézus szava: „Egy órát sem tudtok virrasztani velem?”- A liturgia a fájdalom és megrendültség csendjében kezdődik. A megfosztott oltár a Golgotára emlékeztet ma, amelyen Jézus keresztje állott. A pap(ság) piros ruhában vonul az oltár elé, ahol csendben leborul. - A most következő liturgia négy részből áll:
1. Az Ige liturgiája
- Jézus szenvedésének történetét olvassuk. Majd - lélekben a Megváltó keresztje előtt állva - könyörgéseket mondunk az egyház nagy kéréseiért (a papságért, a hívekért, az egységért, a nem hívők megtéréséért.)
2. Hódolat a kereszt előtt
Jézus holtan függ a kereszten. A farizeusok az utolsó pillanatig gúnyolták. Csak Szűz Mária, János, meg néhány jámbor asszony éreznek együtt vele.
- A pap leleplezi a nagy, kendővel elfedett feszületet, majd magasra emelve háromszor énekli: „-Íme a szent keresztfa...” S mi válaszoljuk: „Jöjjetek hát keresztények, hódolattal hajtsunk térdet, üdvözlégy szent keresztfa!” Ezután a feszület elé járulunk, s kifejezzük hódolatunkat. (Lélekben a kereszten függő halott Krisztus lábát csókoljuk meg.)
3. Közös áldozás
- Az év egyetlen napja ez, amikor nincs szentmise. Ez arra figyelmeztet, hogy minden más Jézus egyetlen keresztáldozatának megjelenése; és ma Jézus egyetlen áldozatát ünnepeljük. - Ilyenkor csupán közös áldozás van. - Ma különösen meg kell ígérnünk Jézusnak, hogy egyesülni akarunk vele halálig tartó szeretetében.
4. Szent sír
Jézust leveszik a keresztről, fehér gyolcskendőbe takarják és sírba teszik. Sírja elé a farizeusok őröket állítanak.
- Áldozás után a pap (magyar szokás szerint) az előkészített „Szentsírhoz” viszi az Oltáriszentséget. Az oltár alatt a halott Krisztus szobra látható, - felül a gyolcsfátyollal leborított Oltáriszentség. Jelzi ez a húsvéti titkot; hogy a halott Jézus él. - A szentségimádás nagypéntek este és nagyszombaton egész napon át tart. Iskolások és fiatalok sokfelé - a felnőttekkel együtt - félóránkénti váltással beosztják maguk között az egész napot, és „díszőrséget” állnak, illetve szentségimádást végeznek a szentsírnál.
Nagyszombat, illetve húsvét vigíliája(a föltámadás ünnepe) Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradó éjjel Jézus feltámadt. Halálakor úgy tűnt, hogy a világon győzött a bűn, a halál, a sötétség. De most diadalmaskodik a szeretet, az élet, a világosság.
- A liturgia öt részből áll. A húsvéti titok, illetve Jézus győzelmének öröme jelenik meg benne:
1.
A fény liturgiája - Az est sötétje az első nagyszombat éjjelének
sötétjét idézi fel. De Krisztus legyőzte a homályt. A templom
előterében tűz gyullad: a pap tüzet szentel. A tűzről meggyújtják a
nagy húsvéti gyertyát (= ez a feltámadott Jézus jelképe), majd erről a
papság és a hívek gyertyáit. Az egész templomot beragyogja a gyertyák
fénye. S míg a hívek kezükben égő gyertyával állnak, a pap ősi
öröméneket énekel: magasztalja a csodálatos éjszakát, amelyen Krisztus
legyőzte a bűnt, a halált, a sötétséget.
2. Az Ige liturgiája - A szentírási olvasmányok a keresztség titkáról és a megváltásról szólnak. Dicsőségre újra megszólalnak a harangok, az orgona.
3. A keresztség liturgiája - Az egyház ajánlja, hogy - amint az ősegyházban ez volt a keresztelés éjjele - a liturgiában lehetőleg ma is legyen keresztelés. A pap mindenképpen ilyenkor szenteli meg a keresztvizet, és mindnyájan megújítjuk keresztényi fogadalmunkat. - Tudatosan kell ezt végeznünk! Újra megfogadjuk, hogy Krisztussal és húsvét titkával akarunk egyesülni életünkben.
4. Az Eucharisztia liturgiája - Az olvasmányok és az evangélium után felajánlástól folytatódik az allelujás feltámadási mise.
5. A feltámadási körmenet - Néhány országban szokás, hogy a húsvéti örömöt a mise végén a feltámadási körmenettel is kifejezik. Örömünk nem fér el a templom falai között. Kivonulunk a szabadba, hogy énekeljünk és hirdessük az egész világnak: győzött Krisztus, győzött a szeretet, az élet.
2. Az Ige liturgiája - A szentírási olvasmányok a keresztség titkáról és a megváltásról szólnak. Dicsőségre újra megszólalnak a harangok, az orgona.
3. A keresztség liturgiája - Az egyház ajánlja, hogy - amint az ősegyházban ez volt a keresztelés éjjele - a liturgiában lehetőleg ma is legyen keresztelés. A pap mindenképpen ilyenkor szenteli meg a keresztvizet, és mindnyájan megújítjuk keresztényi fogadalmunkat. - Tudatosan kell ezt végeznünk! Újra megfogadjuk, hogy Krisztussal és húsvét titkával akarunk egyesülni életünkben.
4. Az Eucharisztia liturgiája - Az olvasmányok és az evangélium után felajánlástól folytatódik az allelujás feltámadási mise.
5. A feltámadási körmenet - Néhány országban szokás, hogy a húsvéti örömöt a mise végén a feltámadási körmenettel is kifejezik. Örömünk nem fér el a templom falai között. Kivonulunk a szabadba, hogy énekeljünk és hirdessük az egész világnak: győzött Krisztus, győzött a szeretet, az élet.