V. rész



29. rész

Föltámadunk!


I. Beethoven reménysége


- Ha szereted a zenét, bizonyára megcsodáltad már azt a fenséges örömöt és békét, amely Beethoven muzsikájából árad. Tudod, hogy a zeneszerzők királya halálos betegségek közt élt? Vérkeringési zavarok, májbaj kínozták állandóan. Négyszer feküdt a műtőasztalon. S talán legnagyobb fájdalma egyre erősödő hallászavara volt, amely a teljes süketségben végződött. Szenvedések között és süketen írta örömtől ujjongó műveit, a zeneirodalom legnagyobb alkotásait, pl. a Missa Solemnist vagy a IX. Szimfóniát. Mi volt Beethoven örömének forrása? A mély hit. Szenvedésein sokszor a kétségbeesés kerülgette, de a hit mindig győzött benne. S győzött benne a remény, hogy e múló világ szenvedései után a test romlatlan új életre és új világba támad fel.
- A test feltámadásáról, a világ megújulásáról már az Ószövetség is ír. A Makkabeusok könyvében megrendítő tanúságtételt olvasunk erről a hitről. A Kr. e. 2. században történt. Más zsidókkal együtt egy anyát és 7 fiát is a szír király elé idéztek. A király hitük megtagadására akarta kényszeríteni őket, de hiába. Ekkor kínoztatni kezdte a legnagyobb fiút, hogy így megfélemlítse a többieket. Egyik fiú a másik után halt meg. De a királyhoz intézett szavaik emberfeletti biztonságról, a feltámadás hitéről tanúskodtak: "Földi életünket elveheted. De a mindenség királya feltámaszt minket az örök életre..." Ugyanilyen szavakkal biztatta kitartásra gyermekeit az anya is (2 Makk 7; vö. Ez 37; Dán 12,2).
- Az Újszövetségnek pedig központi állítása, hogy Jézussal együtt mindnyájan feltámadunk, sőt, az egész világmindenség a feltámadásra vár (Róm 6,5; 8,19 k).
Mit jelent a feltámadásról, a világ megújulásáról szóló tanítás?

II. Hiszek a test feltámadásában


1. Egész emberségünk feltámad

a) A kinyilatkoztatás tanítása
- Már az Ószövetség tudott a test (illetve az egész ember) feltámadásáról (vö. Ez 37; Dán 12,2; Iz 26,19; Zsolt 16; 49; 73; 2 Makk 7,14; 12,43).
- Jézus azt mondja: "Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog" (Jn 11,25; vö. Mt 22,23 k; Lk 14,14; Jn 5,28).
- Az Egyház kezdettől fogva vallja, hogy amint Jézus föltámadt, amint Isten megmentette Szűz Mária emberségét a pusztulástól és felvette őt a mennybe, úgy fognak feltámadni a Jézusban élők az örök életre, a szeretetet elutasítók pedig az örök kárhozatra (1 Tessz 4,16; 1 Kor 15,12 k; Jn 5,29).

b) Értelmünk következtetése
Az emberiség ősi meggyőződése, hogy az embernek nemcsak teste, hanem lelke is van.
- Honnan tudjuk, hogy van lélek? - Az emberben van valami, ami nem anyagi, ami nemcsak test: képessége, hogy tud gondolkozni, dönteni, szeretni, a végtelenre vágyni. Az embernek ezt a belső szellemi éltető elvét nevezzük léleknek. (Vö.3.l.)
- A lélek vágyik az örök életre, ezért ésszerű, hogy a lélek örökké él, - vallották és vallják sokan.
- Hitünk tanítása, hogy Isten a világ végén testünket újra egyesíti halhatatlan lelkünkkel, s így teljes emberségünk - testünk is, lelkünk is örökké fog élni. Ésszerű ez?


I). Az ember vágyik arra, hogy egész embersége vegyen részt az örök boldogságban. Ésszerű tehát, ha az ember megtalálja azt, amit keres.
II.) Testünk Isten szép alkotása. Isten nem akar elpusztítani semmit, ami szép.
III.) Jézus már a földön bevonja testünket isteni életébe. Az Ő testének, az Egyháznak tagjai vagyunk. Az Eucharisztiában testileg is egyesülünk Vele. Jézus így előkészíti testünket a feltámadásra (vö. Jn 6,54).

2. Hogyan támad fel a test?

A Szentírás a "halottak feltámadásáról" beszél, vagyis egész emberségünk feltámadásáról.
Félreérti a kérdést, aki azon töpreng, miként támadhat fel az ember, ha elporladt vagy elhamvasztották. A feltámadáskor az ember támad fel. Te fogsz örökké élni és nem azok az atomok, amelyek testedet ma alkotják. (Emberséged lényege nem változik akkor sem, ha kezedet vagy lábadat levágják... És ugyanaz maradsz 7-8 év múltán is, pedig tested atomjai hét évenként kicserélődnek.) Az ember legbensőbb lényege, a lelke az, ami által az ember ugyanaz marad. S a lélek halhatatlan. A feltámadáskor pedig Isten a lelket teljes emberré "egészíti ki".
Milyen lesz a feltámadott test? Erről csak sejtéseink vannak. A Szentírás azt mondja: "Égi test, szellemi test" lesz, és nem "földi test" (1 Kor 15,40). - Amint a mennyben minden, úgy "szellemi" testünk is tökéletes lesz. Nem lesznek tehát testi fogyatékosok. Nem leszünk alávetve a földi korlátoknak. Nem leszünk betegek, fáradékonyak. Amint a feltámadt Jézus hol megjelent, hol eltűnt, bizonyára mi sem leszünk úgy helyhez kötve, mint ma, stb.
Bizonyára megmaradnak az emberi test szépségei, hiszen ezekben Isten szépsége csillan fel. Megmarad a férfiak és nők, a gyermekek és idősek szépsége. Lesznek szép öregek, olyan szépek, amilyen csak egy idős tud lenni, de az öreg kor minden korlátja nélkül. És lesznek szép kisgyermekek és fiatalok: olyan szépek, amilyenek csak ők tudnak lenni, de ismét a korukra jellemző korlátok nélkül.

3. Új ég és új föld

Milyen lesz a feltámadás utáni világunk? És feltámadott testünkkel az anyagi világ részese lesz a feltámadásnak? - A Szentírás minderre nem ad választ, de utalásai alapján mégis sejthetjük jövőnk körvonalait.

a.) Isten minden szépség eredete. Benne megtaláljuk majd a világ összes szépségét. Hiszen mindazok csak az Ő halvány tükröződései.
b.) De a Szentírás még többről beszél. Arról, hogy az egész anyagi világ feltámadásra vár, és hogy Isten az örök életben megújítja az eget és a földet (Jel 21,2; 2 Pt 3,13; Róm 9,19). Vagyis az örök életben új, tökéletes formában ott lesz a világ minden változatossága: a virágoké és évszázadoké, a tájaké és a zenéé, az embereké és az emberi alkotásoké.
c.) Végül ott lesz az emberi közösség minden szépsége is: Istenben megtaláljuk mindazokat, akiket szerettünk. S ott külső és belső korlátoktól mentesen fogjuk szeretni és megérteni egymást.
Feltételezhetjük, hogy a házastársak, a barátok, a szülők és gyermekek, a lelkipásztor és a rábízott közösség tagjai közötti Isten-akarta kapcsolatok is megmaradnak a feltámadásban. De megújultan: ezek a szálak nem zárnak el a többi üdvözülttől, hanem gazdagítják az üdvözültek közösségének kapcsolatait.

4. A világ vége és az ítélet

A Szentírás elmondja, hogy a feltámadás és az új világ kialakulása előtt a régi világ elpusztul. Krisztus újra eljön és megítéli az emberiséget (Mk 13,27 k). Színes képekkel mutatja be a "világ végét" és az "utolsó ítéletet": "Az egek tűzben elpusztulnak, az elemek hőségben szétolvadnak" (2 Pt 3,12). Harsonazúgás és lángoló tűz kíséri. Akkor megjelenik Jézus "az ég felhőin", s eléje gyűlik az egész feltámadott emberiség. És Jézus igazságot szolgáltat: megjutalmazza a jókat és megbünteti a gonoszokat (Mt 25,31 k; 1 Tessz 4,16; Zsid 10,27) S ekkor kezdődik az új ég és új föld, és a feltámadott emberiség új élete.

A világ végéről szóló szentírási leírások természetesen jelképesek. Egyetlen középponti igazságot akarnak tanítani: hogy Krisztus győz a világon, és győzelme (a szeretet győzelme) nyilvánvalóvá lesz az egész mindenség előtt. - Győzelmét két tény szemlélteti: a.) minden elpusztult, ami nem alkalmas arra, hogy részt vegyen az örök életben, - b.) az egész emberiség látni fogja a Krisztushoz tartozó igazak dicsőségét és a bűnösök kárhozatát (vö. 2 Tessz 1,9-10; Róm 2,5 k; Jn 3,17 k).
Az utolsó ítélet leírása és jelképei is ezt az igazságot ábrázolják. - Az ítélet megértéséhez tudnunk kell, hogy a Szentírás másutt azt írja: nem Krisztus ítéli meg az embert, hanem az ember tettei (Jn 8,15; 5,23; 12,48). Vagyis az ítélet már most folyik (Jn 12,31): az ember tettein hordja az ítéletet. A halál utáni, illetve a világ végén bekövetkező ítéletben csupán nyilvánosságra jutnak rejtett dolgaink, s az ítélet, amelyet tetteinkkel kiérdemeltünk (vö. 1 Jn 3,1-3; Mt 8,10; Lk 8,17).
Az Egyház tanít az utolsó ítéletről, amely a világ végén következik be, és a "külön ítéletről". Ez utóbbi azt jelenti, hogy lelkünk közvetlenül a halálunk után szembesül Istennel és önmagával, és látja, hogy milyen ítéletet hordoz magában: mi vár rá az örök életben.

5. A megholtak élnek!

Jézus nemcsak arról beszél, hogy a halottak majd a feltámadáskor fel fognak támadni, hanem arról is, hogy a Benne elhunytak már most Vele élnek! - Azt mondta, hogy "Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké" (Lk 20,38); A jobb latornak azt ígérte: "még ma velem leszel a Paradicsomban!" (Lk 23,43). Mártát kifejezetten azzal biztatta, amikor az szomorkodott, hogy majd csak a feltámadáskor támad fel testvére (Jn 11,23-25): "...aki bennem hisz, nem hal meg soha!" (Jn 11,25-26) A Jelenések Könyve a szentek hatalmas seregéről beszél, akik már most ott állnak az Úr előtt (Jel 7,9). Magának Jézusnak is megjelennek Mózes és Illés, tehát ők is élnek! - Ezért hisszük, hogy szeretteink, akik Jézusban (a szeretet, az igazság keresésében) hunytak el, már most az Úrnál vannak; és mi - a szentek közösségében - már most élő kapcsolatban lehetünk velük.

III. "Aki a kicsiben hű, az a nagyban is az!" (Lk 16,10)


Szeretnél maradandót alkotni? Ami örökre megmarad? A világból az marad meg, ami alkalmas arra, hogy részt vegyen az új ég és új föld életében. Vagyis ami szeretetből készült. Szép alkotásaink, emberi kapcsolataink így megmaradhatnak az örök életre. És még inkább megmaradunk mi magunk, akik foglalata vagyunk tetteinknek, egész életünknek. Mit kell tehát tenned, hogy maradandót alkoss? Hogy Jézus előtt hűségesnek bizonyulj?
Jézus azt mondja: "Aki a kicsiben hű, az a nagyban is az". Ez azt jelenti; aki a kis dolgokban hű marad a jézusi élethez, az képes lesz arra, hogy a súlyos választásokban is hű maradjon. S azt Jézus hűségesnek nyilvánítja már itt a földön, és majd az élet végső összefoglalásakor: az ítéleten.
Ezen a héten tehát különösen figyelj arra, hogy hűségesen végezd egészen kis feladataidat is: szeretetből! (A napi imákat, a tanulást, a házimunkát a játékot.) Gondolj naponta arra, hogy maradandót akarsz alkotni az új ég és új föld számára!

Összefoglalás


85. Honnan tudjuk, hogy az embernek van lelke?
Az emberben van valami, ami nem anyag: erre mutat az a képessége, hogy tud gondolkozni, szeretni és vágyni a végtelenre. E képességek hordozója a lélek.

86. Miért ésszerű, hogy az ember teste feltámad?
Ésszerű, hogy az ember elérheti azt, amire minden ember vágyik. - Lelke mélyén mindenki vágyik arra, hogy egész embersége (lelke is és teste is) vegyen részt az örök boldogságban. Ésszerű tehát, hogy nemcsak az ember lelke él örökké, hanem a teste is feltámad.

Válaszolj!


1. Melyek azok a földi szépségek, amelyek az örök életben megmaradnak?
2. Mit jelent az a kifejezés, hogy a világ elemei tűzben égnek el a világ végén?
3. A Szentírás szerint ki ítéli meg az embert?
4. Mikor kezdődik meg az ítélet?
5. Mi a "külön-ítélet" és az "utolsó ítélet"?

Feladat


1. Légy hű a "kicsiben"! Gondolj arra, hogy tetteid megmaradnak az örök életre.
2. Keress ki olyan részeket a Szentírásból, amelyek arról beszélnek, hogy az ítélet megkezdődött.
3. Olvasd el: Arany János: Honnan és hová? c. versét!

Tudod-e?


Mikor lesz a világ vége? - Jézus azt mondja, hogy azt a napot senki sem ismeri. Ezért az erre vonatkozó jóslásoknak sohasem kell hinnünk (vö. Mk 13,32).

Beszéljük meg!


Igaz-e, hogy az örök élet elvárása elvonja a keresztény embert az evilági feladatoktól? Vajon hogy fog élni és dolgozni az, aki megértette, hogy a mennyország köztünk van? Aki megértette, hogy az ítélet megkezdődött, és hogy tetteink maradandók az örök életre? (Vö. Mt 25,31-46) Milyen meggyőződés adott erőt azoknak a hős keresztényeknek, akik szegényekért, betegekért, leprásokért adták életüket (pl. A. Schweitzer, Teréz anya stb)? - És milyen szemlélet magyarázza a tényt, hogy az utolsó 2000 év legnagyobb művészi és kulturális alkotásainak nagy részét is hívő keresztények hozták létre (pl. templomokat, egyetemeket, iskolákat és egyéb alkotásokat)?