IV. rész

23. rész

Testével táplál minket

I. A keresztények erőforrása

- Jacque Loew-nek, az ismert egyházi írónak és szónoknak megtérése hasonló Paul Claudel-éhoz. (Vö. 36.l./I.) Elment egy misére. Ott azt látta, hogy sokan - köztük számos barátja - elmélyült áhítattal a pap elé járulnak, s az a szájukba tesz egy-egy ostyát. Beléhasított a gondolat: "Vagy ezek bolondok mind..., vagy én vagyok vak", s az igazi titkokat nem értem... Érezte a vonzást e titkok felé. Elkezdett kutatni és rövidesen megtért.

A kereszténység történelmében titkokkal találkozunk. Ezek közül egyik legsajátosabb az Eucharisztia, a szentmise titka. A keresztények minden korban különös módon hitték, hogy a misében a kenyér és bor Krisztus testévé és vérévé válik. Már az első keresztény emlékekben szerepel ez a hit: a bor "amelyre áldást mondunk, nemde Krisztus vérében való részesedés? S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde Krisztus testében való részesedés?" - írja Szent Pál 15-20 évvel Jézus halála után. (1 Kor 10,16) Hasonlóan írnak az őskereszténység írói.
A hívők legfőbb erőforrása az átváltoztatott kenyér és bor volt. Életüket is kockára tették, hogy magukra vegyék vagy hittestvéreiknek eljuttassák azt. Az első 300 évben rejtekhelyeken vagy föld alatti üregekben, katakombákban jöhettek csak össze misére. De összejöttek, dacolva az életveszéllyel. És összejöttek a történelem egyéb üldözései idején is: - Japánban (az 1597-es üldözésben), Ugandában (1855 körül) vagy Mexikóban (1926 táján), éppúgy mint a hitleri internálótáborokban.

- Szent Lucián pap vértanúról írja a történelem, hogy a börtön talajához láncolták, s nem tudott fölkelni. Ezért társai mellére tették a becsempészett kenyeret és a boros edénykét. Így mondta el a mise imáit. Majd vértanúságra készülő társaival együtt megáldoztak...
- Hitler internálótáboraiban több papot azzal a megokolással vittek halálba, hogy a tilalom ellenére néhány rabot misére gyűjtöttek össze...

Mi a titka a keresztények e hitének? Honnan származik meggyőződésük, hogy a kenyér és a bor Jézussá változhat?

II. "Aki eszi az én testemet... az bennem marad" (Jn 6,57)

1. "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". (1 Kor 11,25)

Az utolsó vacsorán, amelyet Jézus halála előtt tanítványaival együtt elfogyasztott, kezébe vette a kenyeret, majd tanítványainak adta e szavakkal: "Vegyétek és egyétek, ez az én testem". Azután a borral telt kelyhet nyújtotta nekik e szavakkal: "Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem". Majd meghagyta tanítványainak: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". (Mt 6,26-28; vö. 1 Kor 11,23-26) - Jézus már korábban is előre jelezte ezt a titkot. Megígérte, hogy mennyei kenyeret fog adni: saját testét. S aki majd "eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad és én őbenne". (Jn 6,34; 48,47 k.)
Jézus feltámadása óta a mai napig a keresztények életének központi eseménye az utolsó vacsora emlékének megünneplése volt. (Ezt Eucharisztiának, később pedig misének hívták.) Összejöttek az apostolok és utódaik vezetésével: megismételték a kenyér és a bor felett Krisztus szavait: ("ez az én testem..."), majd magukhoz vették azokat. - Vallották, hogy Jézus nemcsak lélekben maradt köztünk, hanem a kenyér és a bor alakjában valóságos, feltámadott-szellemi testében és vérében akar egyesülni velünk.

2. Az Eukarisztia Jézus művének beteljesedése

Istennek az a fenséges terve az emberekről, hogy 1. "magukra öltsék Fiának képmását": hogy Jézussal egyesüljenek (Jn 6,54. 58); 2. majd így legyenek eggyé egymással: valósítsák meg a Szentháromság egységét a földön (Jn 17,21). Jézus a szeretet isteni leleményességével megtalálta a módot arra, hogy a legteljesebb formában egyesüljön minden Reá éhező emberrel. Étellé és itallá lett, hogy önmagával táplálhasson minket: hogy testünkké és vérünkké váljék.
Az Eucharisztiában nem mi vesszük magunkhoz Jézust, hanem Ő vesz magához minket (hiszen Ő az erősebb!). Ő alakít önmagává bennünket - ha hagyjuk. S minél jobban egyesülünk Vele, annál teljesebben válunk eggyé egymással is...

Aki megsejtette Jézus életének titkát, az megérti az Eucharisztiát. Hiszen ez jelzi és összefoglalja Jézus egész életét és művét.

- Isten Fia emberré lett, hogy választ adjon az ember legmélyebb kérdéseire, hogy "jóllakassa" az ember Végtelen Szeretet- és Igazságéhségét. - E titok végső beteljesülése, hogy Jézus a testi táplálék színében maradt itt. Ezzel jelzi, hogy önmagával akarja csillapítani Istenre való éhségünket.
- Jézus Isten létére kiüresítette magát és emberré testesült, hogy eggyé váljék minden emberrel. E titok folytatása, hogy földi élete után is megtalálja a módot arra, hogy köztünk maradjon: Isten létére kenyérré és borrá testesül minden misében, hogy eggyé válhasson minden kor minden Istenre éhező emberével.
- Jézus szeretetében életét és vérét adta az emberekért: a kereszten áldozattá lett értünk. - A szentmisében Jézusnak ez az életét adó áldozati szeretete jelenik meg. (Ezt jelzi a kenyér és a bor szétválasztottsága.)
- Jézus halála a feltámadásba vezetett... Amikor az áldozásban az értünk áldozattá lett Krisztussal egyesülünk, akkor a Feltámadottal egyesülünk. (Jézus ma már "csak" mint Feltámadott létezik. De ha Vele egyesülünk, áldozatával is egyesülünk: mert Benne ma ugyanaz a szeretet él, amellyel a keresztet és elhagyottságot vállalta. (Vö. 38.l.)
- Jézusnak az a vágya, hogy az embereket elvezesse a szeretet szentháromságos egységére. - A közös áldozás jelzi és megvalósítja, hogy "egy test és egy vér" vagyunk Krisztus által.
- Jézus szentháromságos életet élt a földön. Az Eukarisztia színeiben ugyanezt az életformát folytatja: Állandóan kiüresedve él és eggyé válik az emberekkel.
- Jézus a Szentháromság életébe akar visszavinni bennünket. - Ez legteljesebben a testével és vérével való egyesülés által valósul meg.

3. Az Eukarisztia meghívás a keresztény életre

Az Eukarisztia meghívás számunkra. Gyümölcsözően csak az áldozik, aki nem csupán egy ostyát vesz magához, hanem egyesülni akar a jelenlevő Jézussal; illetve azokkal a titkokkal, amelyeket az Eukarisztia jelez.

Mely titkokat jelzi az Eukarisztia?

a) A kenyér és bor - jelzi a Jézussal való "táplálkozást", egyesülést;
b) a test és vér jelzi, hogy Jézus meghalt értünk: jelzi Jézus szeretet-áldozatát;
c) a közös táplálkozás jelzi, hogy Jézus testvéri közösséggé, eggyé akar tenni minket.
Ki áldozik tehát jól?
a) Aki vágyik egyesülni Jézussal;
b) megpróbál úgy szeretni, ahogy Jézus szeretett;
c) vágyik arra, hogy megvalósuljon Jézus kívánsága: az egység az emberek között.

Láttuk, hogy az Eukarisztia jelzi és összefoglalja Jézus életét, művét. Hasonlóan jelzi és összefoglalja a gyümölcsöző áldozás feltételeit:

- A táplálék - jelzi, hogy az veheti, aki éhezik a szeretetre és igazságra, aki "jól akar lakni" Krisztussal.
- Az étel testünkké-vérünkké válik: - jelzi, hogy az veheti, aki nemcsak 5-10 percig, hanem egész életében Jézussal együtt akar élni.
- Az Eucharisztiában Jézus kiüresíti magát és ehetővé válik: jelzi, hogy az veheti, aki szeretetből kész kiüresíteni magát, és aki ily módon "ehetővé" táplálékká akar válni mások számára.
- Sokan ugyanabból a kenyérből esznek, egy közös "lakoma" keretében: - jelzi, hogy az ehet belőle, aki vágyik arra, hogy mindnyájan egyek legyünk Jézusban.
- A test és vér szétválasztottságában Krisztus kereszthalála jelenik meg: - az egyesülhet Vele, aki kész akar lenni áldozatot is hozni, életét is odaadni a Jézus kívánta egységért.
- Az Eucharisztiában az értünk meghalt Feltámadott jelenik meg: - az veheti, aki hisz abban, hogy ha ő Krisztus életével és halálával egyesül, a Feltámadottal egyesül, s így eljut a feltámadásba.

III. "Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék" (Jn 7,37)

Jézus önmagává akar alakítani bennünket. Az Eukarisztia mégsem a tökéletesek tápláléka. Hanem mindazoké, akik vágynak az isteni életre. Ha ez a vágy megvan benned, akkor mindig áldozhatsz (vö. 38. l. Tudod-e?). Bármilyen rossz hangulatod van, vagy bármilyen hibásnak érzed magad, mehetsz áldozni. Csak előtte bánd meg gyengeségeidet (súlyos bűn esetén gyónj), s határozd el, hogy újra elkezdesz élni úgy, ahogy Jézustól tanultad.
S mit tegyél olyankor, ha még a jézusi élet után sem érzel vágyat magadban? - Imádkozz! Az imában meg fogod érezni, hogy ez az állapotod rossz. Akkor kérd Jézus erejét, hogy kedvetlenséged ellenére is tudj Vele élni! Így ismét feltámad benned a Jézus utáni vágyakozás... (Reggeli és esti imáidban minden alkalommal elevenítsd fel ezt a vágyat!)

Összefoglalás

63. Miért rendelte Jézus az Eukarisztiát?
Jézus azért rendelte az Eukarisztiát, 1. hogy önmagával tápláljon minket (hogy eggyé váljunk vele áldozatában), 2. s hogy önmagában eggyé tegyen minket egymással.

64. Ki járul gyümölcsözően a szentáldozáshoz?
A szentáldozáshoz az járul gyümölcsözően, 1. aki szeretne egyesülni Krisztussal; 2. aki szeretné eltanulni Jézus halálig tartó szeretetét; 3. és vágyik arra, hogy megvalósuljon az egység az emberek között.

65. Jézus életének melyik titkait jelzi és jeleníti meg az Eukarisztia?
Az Eukarisztia jelzi és megjeleníti Jézus szentháromságos szeretetét, megtestesülését, kereszthalálát és feltámadását.

Válaszolj!

1. Mit jelez Jézus azzal, hogy táplálék formájában maradt köztünk?
2. Mit jelent az, hogy Jézus külön beszél testének és vérének megjelenéséről?
3. Mit jelent az, hogy Jézus egy vacsora, egy közös étkezés keretében adta nekünk testét és vérét?
4. Hogyan folytatja Jézus az Eucharisztiában szentháromságos életformáját?

Feladat

1. A jövő héten, ha teheted, legalább egyszer menj el hétköznap is misére, és áldozz meg.
2. Legalább minden reggeli és esti imádban éleszd fel magadban a vágyat, hogy Jézus éljen benned. Ezzel a vággyal szívedben rendszeresen áldozz!

Tudod-e?

1. Mi a lelki áldozás? - Ha az ember valamilyen okból nem tud szentáldozáshoz járulni, felindíthatja magában a vágyat Jézus után. Így lélekben egyesülhet az Eukarisztiával, Jézussal. Ezt hívjuk lelki áldozásnak.
2. Mi a szentséglátogatás? - Jézus a kenyér színében éjjel-nappal jelen van az oltárszekrényben. A katolikusok ezért örömmel térnek be a templomba az "Oltáriszentség" meglátogatására, hogy köszöntsék a kenyérben köztünk maradt Jézust.
3. Mit jelent az, hogy Eucharisztia? - Az első keresztények tudták, Jézus legnagyobb ajándéka az, hogy önmagával táplál, önmagává akar alakítani bennünket. Ezért egész életük tele volt hálaadással. A szentmisét pedig egyszerűen hálaadásnak (Eucharisztiának) nevezték.
4. Melyek az Eukarisztia ünnepei? - Nagycsütörtök: az utolsó vacsora, az első szentmise ünnepe, és Úrnapja: az Oltáriszentség ünnepe.

* * *

Az igazi áldozás titka - és Szűz Mária

Sokszor talán csak azért áldozunk, mert éppen kedvünk van rá vagy mert mások is áldoznak. Azért jövünk templomba, mert ott vannak kedves ismerőseink. Gyakran úgy áldozunk, hogy szívünk sok mindennel telve van: - És nem Jézus a mindenünk. Ezért nem is tud teljesen betölteni bennünket, mert nem egyedül Reá éhezünk.
Ha meg akarjuk érteni a szentáldozást: azt, hogy Jézus a Minden; ha szeretnénk, hogy Jézus önmagává tudjon alakítani bennünket, sok mindent el kell veszítenünk. - Jézus anyja számára azért volt valóság az Eucharisztia, mert előzőleg elveszítette mindenét: Jézust. Így át tudta élni, hogy az Eukarisztia valóban minden számára: Isten - Jézus.
Ha tehát fájdalom ér, ha csalódsz valakiben, elveszítesz valakit vagy valamit s kongó ürességet érzel: gondolj Szűz Máriára. Ő a kereszt alatt mindenét elveszítette, de a feltámadásban és az Eucharisztiában megtalálta a Mindent.

- Áldozz tehát Máriával!
S ha valamit elveszítesz és ez fáj, adj hálát Istennek, mert ily módon afelé vezet, hogy egyre jobban Jézus töltse be életedet. S ha egy ideig él még benned az elveszítés fájdalma, ne ijedj meg. Máriának is fájt Jézus elvesztése. De ezt a fájdalmat töltötte be az öröm, hogy Jézus feltámadt, hogy itt maradt az Eucharisztiában. Minél jobban felismered az elveszítésekben Jézust, minél jobban próbálsz a sötétségekben a fájdalmas Anyával együtt áldozni, annál valóságosabban sejted meg az örvendező Szűzzel együtt az Eucharisztiában a feltámadott Jézus jelenlétét és örömét.