22. rész

Velünk marad a világ végéig

I. Mindenütt Krisztussal találkoznak!

1979-ben a béke Nobel-díjat az indiai Teréz anyának ítélték. Teréz anya története 1948-ban kezdődött. Akkor hagyta ott az előkelő iskolát, ahol addig tanított, s egy fillér nélkül elment Kalkutta nyomornegyedébe a legszegényebbek közé. Tanította a gyermekeket, ápolta a betegeket, mindenkinek mindene volt. Rövidesen többen követték őt volt tanítványai, ismerősei... Követői ma már néhány ezren vannak és évente egyre többen lépnek soraikba. Munkájuk hatalmas és szerteágazó. Mintegy 30 év alatt több millió beteget részesítettek gondozásban, sok tízezer magára hagyott vagy az utcán vergődő haldokló utolsó óráit tették emberivé; több mint tízezer csecsemőt szedtek fel India utcáiról és nevelték fel őket; leprások tízezreit ápolták telepeiken; gyerekek, fiatalok tömegeit oktatták ingyenes iskoláikban stb.
Az újságírók és filmriporterek megdöbbenve látják a haldoklók és a leprások elborzasztó állapotát, a nyomorúságos viszonyokat, amelyek között a nővérek élnek és dolgoznak. Ismételten felteszik a kérdést Teréz anyának, mi ad erőt a nővéreknek, hogy ilyen körülmények között derűt és mosolyt árasszanak. Teréz anya válasza: Egyetlen erőforrásunk Krisztus. Az Ő jelenléte ad nekünk erőt az egész nap folyamán. Vele találkozunk reggel a szentmisén, Vele találkozunk minden emberben, Vele minden örömben és szenvedésben.
Krisztus jelen van életünk minden pillanatában: Ez a meggyőződés sugárzott 2000 év elkötelezett keresztényeiből - vértanúkból és a hétköznapi élet keresztényeiből. Honnan merítik a keresztények ezt a biztos meggyőződést?

II. Jézus velünk maradt

1. Jézus feltámadt

Az evangélium legmegdöbbentőbb részei Jézus haláláról és feltámadásáról szólnak: Jézus nagypénteken délután 3 órakor meghalt a kereszten. Úgy tűnt, hogy ezzel mindennek vége. A tanítványok szétfutottak. Az apostolok félve bújtak össze.
Ebben a reménytelen hangulatban mentek húsvét vasárnap reggel a Jézust követő asszonyok a sírhoz. Egyszercsak ujjongva tértek vissza az apostolokhoz a hírrel, hogy Krisztus feltámadt.
Az apostolok józan férfiak voltak. Nem akartak hinni... Ezután maga Jézus is megjelent köztük - de hitük mégis bizonytalan maradt. Azt gondolták, kísértetet látnak. Jézus ettől kezdve 40 napon át újra és újra melléjük lépett a legkülönbözőbb helyzetekben. Odalépett a szomorúan bandukoló tanítványokhoz; megjelent, amikor zárt ajtók mögött beszélgettek, amikor ettek, amikor halásztak... Beszélt, evett velük, megmutatta nekik sebeinek helyét, megérintették Őt... A tanítványok e 40 nap alatt lassan megértették: Jézus valóban él, valóban velünk marad halála után is. Jelen van, és bármelyik pillanatban mellénk léphet. (vö. Mk 16,11; Lk 24,33-34; Lk 24,36-40; Jn 20,24-29; 21,2-14 stb.)

2. Jézus "felment" a mennybe

Amikor tanítványai megbizonyosodtak arról, hogy Jézus él, és mindig velünk marad, Jézus nem jelent meg többé. A Szentírás leírja, hogy feltámadása után 40 nappal "felment a mennybe". Utoljára még egyszer megígérte tanítványainak - amit 40 napon át megjelenéseivel igazolt -, hogy "veletek vagyok minden nap a világ végéig". S elküldte övéit, hogy hirdessék Isten Országát, a szeretet győzelmét az egész világon. (Mt 28,19-20)
A Szentírás többféleképpen írja le Jézus mennybemenetelét. Egyik helyen így: "Eltávozott tőlük és fölment a mennybe". (Lk 24,52) Másutt így: "Szemük láttára fölemelkedett és felhő takarta el Őt szemük elől.” (ApCsel 1,10). Vagy így: "Fölment a mennybe és Isten jobbján foglalt helyet". (Mk 16,20) Ezek a leírások arról a hitről tanúskodnak, hogy a feltámadott Jézus él a mennyben - együtt az Atyával és a Szentlélekkel. - A kifejezés, hogy "Isten jobbján foglal helyet" jelzi, hogy Jézus egyenlő az Atyával. A "felhő" vagy a "felemelkedés" is jelképek, amelyek a mennyország isteni fenségét akarják jelezni. Ezekkel a képekkel a szentírók azt akarták tanítani, hogy Jézus nem ment el, hanem itt maradt velünk. Hiszen a mennyek országa köztünk van. (Úgy is mondhatnánk tehát: Jézus "átment" a mennybe.)

3. A feltámadás jelentősége

A feltámadás hitünk központi igazsága. Jézus legfontosabb tanításainak igazolása és beteljesedése:
a) Velünk az Isten - Az egész Ószövetség várta azt az időt, amikor megvalósul, hogy "velünk az Isten". A feltámadással és a megjelenésekkel Jézus azt igazolta, hogy Ő velünk van a világ végéig. Bármikor mellénk léphet. Ez a keresztények nagy erőforrása.
b) Van értelme a szeretetnek - Jézus meghívta az embert a szentháromságos, ajándékozó szeretetre. Életét adta az emberekért és azt mondta: "ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást". (Jn 15,12) De érdemes-e így élni, ha ennek az a vége, hogy keresztre feszítik az embert?
Lelke mélyén minden ember vágyik arra, hogy önzetlenül szeressen. De ez azzal a kockázattal jár, hogy nem viszonozzák... Ezért sokan abbahagyják a szeretetben való életet. - A feltámadás azt igazolja, hogy van értelme s eredménye az ilyen életnek, mert Isten győz. Ha Krisztussal együtt készen vagyunk "életünket adni" embertársainkért, akkor biztosak lehetünk abban, hogy vele együtt feltámadunk.
Jézus arra hívja követőit, hogy legyenek készek életüket adni embertársaikért. (Jn 15,12-13) Jézus ezt komolyan mondja. Igaz ugyan, hogy ez általában nem azt jelenti, hogy rögtön meg kell halnunk másokért. (Bár eljöhet az a pillanat, amikor Isten ezt is megkívánja.) De azt mindenképpen jelenti, hogy késznek kell lennünk lemondani önmagunkról, elképzeléseinkről mások kedvéért. Azt jelenti: ne magunkért éljünk, hanem másokért.

4. El lehet hinni a feltámadást?

Józan ember elhiheti, hogy egy halott - a halott Jézus - feltámad? Egyáltalán ésszerű-e hinni abban, hogy a halállal nincs vége az életnek?
- Ésszerű hinni abban, hogy az ember elérheti azt, amire minden ember vágyik! Lelke mélyén minden ember vágyik a teljes igazságra, szeretetre, az el nem múló boldogságra. De ezt csak akkor érhetik el, ha a halállal nincs vége az életnek. Ésszerű tehát hinni abban, hogy a halállal nincs vége az életnek. (vö. 28, 29. rész)
- Az apostolok, és Jézus kortársai közül sokan vérükkel tanúsították, hogy látták a feltámadott Jézust. Egy hazugságért nem vállalja senki a kínhalált. (vö. 12. rész)
- Még Jézus ellenségei sem tagadták, hogy Ő eltűnt a sírból.

III. "Veletek vagyok minden nap a világ végéig" (Mt 28,20)

Jézus velünk van. Hol találkozhatunk Vele? Életünk minden pillanatában felfedezhetjük Őt. Vele adhatunk hálát az Atya szeretetéért. Vele egyesülten vállalhatjuk a szenvedéseket. Őt ismerhetjük fel és szolgálhatjuk minden embertársunkban. Ő szólít meg - személyesen minket - igéjében.
Próbáld meg ezen a héten felismerni és köszönteni Őt ott, ahol megszólít! Különösen legkisebb embertársaidban, valamint örömeidben és szenvedéseidben.
A következő leckékben szólunk arról, hogy Jézus az imént mondottakon kívül valóságosan jelen van templomainkban, az Eucharisztiában. Jelen van egyházában és annak vezetőiben. És jelen van az olyan közösségekben is (családban vagy hittanosok között stb.), ahol akár csak ketten vagy hárman az Ő nevében jönnek össze.

Összefoglalás

60. Mit jelent számunkra Jézus feltámadása?
Jézus feltámadása azt jelenti számunkra, 1. hogy a feltámadott Jézus velünk van életünk minden pillanatában, 2. és hogy van értelme a jézusi életnek, mert ennek beteljesülése a feltámadás.

61. Mi igazolja, hogy Jézus feltámadt?
Jézus feltámadt. Ezt igazolják az apostolok és sok tanítvány, akik vérükkel tanúsították, hogy látták a Feltámadottat.

62. Miért ésszerű hinni abban, hogy a halállal nincs vége az életnek?
Ésszerű hinni abban, hogy az ember elérheti azt, amire minden ember vágyik. - Lelke mélyén minden ember vágyik a teljes igazságra, szeretetre, az el nem múló boldogságra. De ezt csak akkor érheti el, ha a halállal nincs vége az életnek. Ésszerű tehát hinni abban, hogy a halállal nincs vége az életnek.

Válaszolj!

1. Mit tanított Jézus azáltal, hogy 40 napon át megjelent tanítványainak?
2. Mikor látta Jézus alkalmasnak az időt arra, hogy a mennybe menjen?
3. Mit jelent ez a kifejezés: "Jézus felment a mennybe és ül az Atyának jobbján"?

Feladat

Ismerd fel Jézust, és köszöntsd Őt e héten minden szenvedésben, örömben és főleg "legkisebb" embertársaidban!

Tudod-e?

Mikor ünnepli az Egyház a feltámadást?
Az Egyház egész életében a Feltámadottat ünnepli. - A húsvéti titok jelenik meg minden szentmisében: megfoghatóan találkozunk az értünk meghalt és feltámadott Krisztussal. (vö. 24. és 38. rész) A feltámadást ünnepeljük minden vasárnap. De a feltámadás legfőbb ünnepe a húsvét.
- A mennybemenetel ünnepe: áldozócsütörtök.